Az Európai Parlamentnek (EP) a magyarországi törvényalkotással kapcsolatban egyelőre nincs más tennivalója, mint hogy megvárja az Európai Bizottságnak az elemzését – hangsúlyozta a kérdésről folytatott brüsszeli vitában Frank Engel luxemburgi néppárti EP-képviselő.
Az EP állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságüggyel foglalkozó szakbizottságában (LIBE) rendezett csütörtöki meghallgatáson Engel a legnagyobb létszámú, jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú frakció képviseletében – e frakcióhoz tartozik a Fidesz-KDNP is – felhívta a figyelmet arra: a magyar hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy szükség esetén lépni fognak a vitatott törvények ügyében.
A szocialisták nevében hozzászóló Göncz Kinga magyar EP-képviselő felvetette: a különböző intézmények vonatkozásában felmerülő hasonló jellegű aggályok – így a függetlenséggel kapcsolatos aggály – alapján felmerülhet, hogy a gondok rendszerjellegűek, hogy Magyarországon átfogó támadás indult a független intézmények ellen, és hogy ez a jogi válaszon túl akár “politikusabb” választ is indokolhat.
Az EP állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságüggyel foglalkozó szakbizottságában (LIBE) rendezett csütörtöki meghallgatáson Renate Weber romániai liberális EP-képviselő úgy vélekedett: ha nehéz találni olyan konkrét uniós jogi előírást, amelyet a magyar törvények sértenek, akkor felmerülhet az a lehetőség, hogy a Lisszaboni Szerződés második cikkében felsorolt uniós alapértékek megsértésére hivatkozva lépjenek fel.
A zöldpárti frakció nevében hozzászóló Rui Tavares feltette a kérdést: ha ilyen törvényeket alkotna egy EU-tagjelölt ország, vajon felvennék-e az unióba, illetve mit lehet tenni ilyen esetben egy olyan országgal, amely már EU-tag.
