Magyarország nyitását Szaúd-Arábia felé Orbán Viktor miniszterelnök még augusztus 29-én, a nagyköveti értekezleten jelentette be a misszióvezetõknek.
A Világgazdaság szerint pénzügyi, energetikai, agráripari, építõ- és vegyipari, illetve egészségügyi együttmûködésrõl, befektetésekrõl, kereskedelemrõl, valamint termék- és szolgáltatásexportról lesz szó a találkozáson. Megszülethet a beruházásvédelmi és a kettõs adóztatást elkerülõ egyezmény. A lap szerint a világ egyik leggazdagabb országa komoly lehetõségekkel kecsegtet Magyarországnak mint olcsó hitel nyújtója, mint mûködõtõke-befektetõ, illetve mint egy 25 millió lakosú, fizetõképes kereslettel rendelkezõ piac.
Az a jó külpolitika, amely nem kérdõjelezi meg a transzatlanti elkötelezettséget, de a lehetõ legmélyebb, a magyar gazdaságnak legelõnyösebb együttmûködést hoz létre Kínával, Oroszországgal, az arab világgal vagy a felemelkedõ közép-ázsiai térséggel. Ebben versenyfutás van, és aki a blokkhoz tartozás, a transzatlanti hûség miatt lemond az ilyen típusú elõnyös együttmûködési lehetõségekrõl, az kárt okoz a saját hazájának. Ezért nem ideológiai finnyássággal, kritikával kell fogadni azokat a törekvéseket, amelyeket a magyar külügy megvalósít – fogalmazott a miniszterelnök.
Két nappal késõbb Martonyi János az InfoRádiónak elmondta, hogy Szaúd-Arábia Magyarország számára elsõsorban piacot és finanszírozási forrást jelent. A külügyminiszter hangsúlyozta: gazdasági szövetségekrõl szól. Új növekedési impulzusokra van szükségünk, és természetesen keresünk finanszírozási forrásokat is
Csicsmann László Közel-Kelet-szakértõ az InfoRádiónak azt mondta: Magyarország, sõt az egész világ számára Ázsia és a Közel-Kelet jelentõsége gazdasági szempontból felértékelõdik. Szaúd-Arábiának pedig az arab tavasz eseményei miatt érdemes európai partnereket keresnie. Ezért gondolja azt a külpolitikai szakértõ, hogy sikeres lehet a magyar kormányfõ háromnapos szaúd-arábiai látogatása.
