Az Egyesült Államok legfrissebb döntése tajvani fegyvereladásokról “elkerülhetetlenül és súlyosan akadályozni fogja a normális hadseregközi kapcsolatokat” – hangoztatta a washingtoni bejelentést követő hivatalos tiltakozások sorában a kínai védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön.
“Az Egyesült Államok ahelyett, hogy Kínával együtt a pozitívan alakuló kétoldalú katonai kapcsolatok megszilárdításán és kiterjesztésén dolgozna, ismét bejelentette tervét a Tajvannak szánt fegyverek eladására, amivel súlyos akadályokat fog előidézni a hadseregközi kapcsolatokban” – állapította meg Keng Jan-seng.
Az amerikai kormány szerdán értesítette a Kongresszust az 5,85 milliárd dollár értékű fegyvereladásról szóló döntéséről. Ez tartalmazza Tajvan 145 darab F-16 A/B típusú vadászgépeinek korszerűsítését.
Washingtoni lapértesülések szerint a csomag a fejlett radarrendszerek mellett intelligensbomba-készleteket és célzó rendszereket, valamint levegő-levegő rakétákat is tartalmaz. Egy további javaslatban tajvani pilóták kiképzése is szerepel 500 millió dollár értékben. Washingtoni kormányzati forrásból elhangzott az is, hogy a mostani csomagba tervezett korszerűbb F16 C/D típusú vadászgépek eladása sem került le teljesen a napirendről.
“Tajvan ügyének feszegetése érinti Kína szuverenitását, területi integritását és alapvető érdekeit” – szögezte le a szóvivő, s felszólította az Egyesült Államokat azonnali és hatékony intézkedések megtételére, amelyekkel helyrehozhatja a döntés negatív hatásait, egyben követelte a fegyvereladások leállítását.
Az amerikai fegyvereladások károsítják a Tajvani-szoros két partja közötti békét és stabilitást, és a mindkét oldalon élők alapvető érdekei ellen hatnak – áll a kínai államtanács, vagyis a kormány tajvani ügyekért felelős irodájának csütörtöki közleményében.
A kínai védelmi minisztérium külkapcsolatokat felügyelő irodájának vezetője csütörtökön magához kérette az Egyesült Államok Kínában szolgáló katonai attaséját, hogy kifejezze határozott tiltakozását. A kínai külügyminiszter-helyettes ,Csang Cse-csün ugyanezen okból már korábban behívatta az Egyesült Államok nagykövetét, Gary Locke-ot. Kína washingtoni nagykövete szintén tiltakozását fejezte ki állomáshelyén.
