Az EU-országok belügyminiszterei csütörtöki brüsszeli tanácskozásukon nem tudtak dönteni arról, hogy Románia és Bulgária csatlakozhasson a schengeni övezethez. A hollandok és a finnek nem voltak nyitottak arra a kompromisszumos javaslatra, hogy idén ősszel csupán a vízi és a légikikötőkben töröljék el a határellenőrzést, a szárazföldi átkelőkről pedig csak jövőre döntsenek.
A lengyelt megelőző magyar EU-elnökség még olyan kompromisszumos elképzelést vázolt fel, amely szintén kétszakaszos Schengen-bővítésről szólt, de már idén ősszel döntöttek volna a szárazföldi határellenőrzés jövő évi megszüntetéséről is.
Gerd Leers holland bevándorlási és menedékjogi miniszter újságíróknak azt mondta: Hága elismeri, hogy a két ország határvédelme technikai értelemben felkészült a csatlakozásra. A politikus szerint azonban ezen túlmutató bizalomra is szükség lenne. Leers szerint száz százalékig biztosnak kell lenni abban, hogy a két ország mindent megtesz a korrupció és a szervezett bűnözés ellen.
Pintér Sándor magyar belügyminiszter a tanácskozás után újságíróknak azt hangsúlyozta, hogy Románia és Bulgária sok munkát, energiát fektetett a csatlakozási feltételek teljesítésébe. Reményének adott hangot, hogy a közeli jövőben döntés születhet a schengeni övezet kibővítéséről.
Göncz Kinga magyar EP-képviselő elfogadhatatlannak minősítette a román és bolgár csatlakozási döntés elhalasztását. “A schengeni csatlakozásnak nem feltétele a korrupciómentes, tiszta közélet” – közölte Göncz.
A soros lengyel EU-elnökség nevében Jerzy Miller belügyminiszter sajnálattal állapította meg, hogy nem érvényesült a szolidaritás elve, és nem teljesült az az ígéret, hogy ha a jelölt ország eleget tesz a felkészülési követelményeknek, akkor a schengeni övezet tagjává válhat.
