Országváltásom után pár nappal első utunk a Regionális Közigazgatási Hivatal kirendeltségére vezetett, Aabenraaba. Itt az útlevelemmel, egy komoly ábrázatú fénykép leadása és egy hosszú kérdőív kitöltése után, azt az ígéretet kaptam: ha minden rendben, pár nap és megérkezik a tartózkodási engedélyem.
Azt a tanácsot, miszerint ne mosolyogjak, még a fotós testálta rám a városban, amikor megkérdezte mihez kell a kép. Azt mondta, hogy az „engedély fotó” hasonló kategória, mint egy útlevél vagy egy vízum kép, így a fogaimat semmi esetre se villantsam ki.
A „minden rendben” alatt egy olyan „vizsgálatot” értenek, mint amikor erkölcsi bizonyítvány kérelmezünk otthon. Végigfuttatják a rendszert: mennyire vagyunk szoros kapcsolatban például a rendőrséggel…
Egy EU állampolgár, 90 napot tölthet itt engedély nélkül. Így a tartózkodási igazolás feljogosít arra, hogy 90 napnál tovább tartózkodjak a Dán Királyság területén. Aki munkakeresés céljából érkezik az országba, azoknak az engedély fél évre szól.
Picit csalódott voltam, hogy várni kell a hivatalos papírjaimra, de a rossz érzés azonnal elmúlt, ahogy a postás 3 nap elteltével meghozta őket.
Zsebemben az engedéllyel a következő célállomás a Városháza lett Sonderborgban.
Itt a személyi szám (CPR number) készül, ami tartalmazza a születési paramétereimet, és egy négyjegyű azonosító számot. Továbbá az egészségügyi biztosítási kártya, amit a színe miatt egyszerűen csak sárga kártyának hívnak.
A hátoldalán lévő mágnes csíkot, mint a bankkártyákon, adattárolásra találták ki, így mehetek bármelyik orvoshoz, csak lehúzzák a kártyámat és már is vissza tudja nézni, hogy mikor, mivel kezeltek. Az előoldal bal felső sarkában található a rendszerből kapott orvos neve, címe és telefonszáma. Mivel a kártya tartalmazza a személyi számot is, így a legtöbb ügyintézéshez ezt kérték tőlem. Például a bankban, amikor bankszámlát nyitottam, a nyelviskolában a beiratkozáskor, a fitness teremben és a könyvtárban is.
Míg a kártya 2 hét alatt készül el, a számnak csak néhány nap kell.
Összességében elmondhatom, hogy az ügyintézések gyorsak és hatékonyak.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy miután megkaptam az engedélyt, szinte azonnal kaptam egy levelet az adóhivataltól, hogy hová kellene adót fizetnem. Ez az én esetemben nem engem terhel, mivel a fogadó család fizeti utánam, de ez a levél automatikusan generálódik. Vagy a másik példa, ami jól tükrözi ismét, hogy visszavonhatatlanul bekerültem a „rendszerbe”: 10 nappal később méhnyakrák szűrővizsgálat emlékeztetőt is kaptam. Ez Dániában a 23 és 65 év közötti nőknek, 3 évente kötelező, de ingyenes. Amin megdöbbentem: a sárga kártyával egyidejűleg küldenek egy nyilatkozatot arról, hogy halálom esetén, mely szerveimet hasznosíthatják donorként. Amikor megkérdeztem, hogy ezt minden ember kitölti-e, a fogadó családom csak csodálkozott rám, mivel ez itt teljesen természetes.
Ha már hivatalos formula: a 2011-es dán választások pár napja voltak, így szeretnék egy kis ízelítőt adni belőle.
Így néz ki a dán szavazócédula:
Az ország korábbi miniszterelnökét muszáj megemlítenem, mert a nép nem csak őt, de a munkásságát is elismerte. 2 perióduson át volt hatalmon: 2001. november 27. – 2009. április 5. között. Anders Fogh Rasmussen jelenleg a NATO 14. főtitkára.
Dánia 27. miniszterelnöke: Lars Lokke Rasmussen volt, aki 2009. május 17-én a liberális párt elnökeként lépett hivatalba, előzetesen pénzügyminiszter volt.
Ő volt az egyik Szeptember tizenötödikei induló. Riválisa Helle Thorning-Schmidt a demokrata párt színeiben.
Amikor megkérdeztem a környezetemben lévőket: Melyik jelöltet látnák szívesebben a miniszterelnöki székben, Lars Lokke Rasmussent mondták. Helle Thorning-Schmidt ellen több érv is szól, a közép- és nagyvállalatok számára magasabb adókat, több munkaórát szeretne bevezetni, ennek lehet az is a következménye, hogy a cégek külföldre teszik át székhelyüket, így növelve a munkanélküliséget. Továbbá teljes mellszélességgel a bevándorlók mellé állt, amit sokan nem vesznek jó néven.
Érdekesség, hogy míg nálunk munkaszüneti napon, itt a szavazók csütörtökön, vagyis hétköznap reggel 9 órától este 8-ig adhatták le voksukat, többnyire a Városházához tartozó épületegyüttesekben, illetve sportcsarnokok is helyet adtak az eseménynek.
A szavazatok számlálása délután öt órától folyamatosan zajlott. Az este tíz óra utáni eredményhirdetésen kiderült: Dánia megválasztotta első női kormányfőjét: Helle Thorning-Schmidt személyében.
A Facebookra kerültek új képek többek között a “bázisról” és a gyerkőcökről, aki szeretné őket látni, klikkeljen!
