Miért fontos Magyarországnak, hogyaz ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja legyen, milyen előnyöket hozhat ez az ország számára?
A BT az ENSZ-ben a legfontosabb szerv, ami a döntéshozatalt illeti, ugyanis ez a testület hozza meg azokat a döntéseket, amelyek kötelezőek minden egyes tagállam számára, míg a Közgyűlés csak ajánlásokat fogalmaz meg. Ha figyelembe vesszük, hogy a 192 tagú ENSZ-ben e testületnek csak 15 tagja van, melyek közül csupán tízen választhatók nem állandó tagokként kétéves periódusokra, a BT-be bekerülni a világszervezet tagállamai számára nem mindennapos esemény. Országunknak mindeddig negyedszázadonként csak egyszer nyílt erre lehetősége. Igaz, hogy egy-egy jelentős politikai, gazdasági vagy kulturális kisugárzással rendelkező állam ennél gyakrabban is a BT asztala mellé ülhet két évre, de az ő testületi jelenléteik között is sok idő telik el. Magyarország eddig összesen kétszer volt tag, most próbálkozunk harmadszorra.
Miért fontos ez? A BT egy olyan kis létszámú „klub”, ahol egyrészt, maga a bekerülés is nagy eredmény, másrészt, Magyarország egy olyan fórumon hallathatja a hangjáta világ számára meghatározó jelentőségű kérdésekben, ahol kritikus döntéseket hoznak a különféle konfliktusok ügyében. Erre nem lenne ilyen közvetlen lehetősége, nem vehetne részt az ezen elsőrendű fontosságú kérdésekben történő döntéshozatali folyamatokban. Ha valaki a BT-ben van, mindenki el is várja tőle, hogy kifejtse véleményét, aktívan vegyen részt a vitákban. Ha jól csinálja mindezt, akkor ismertté teszi saját nevét, s ez kétségtelenül öregbíti az adott ország hírnevét. Természetesen önmagában egy tagállam BT-tagsága révén, képletesen szólva, a háború és béke kérdését nem fogja eldönteni, de a testületnek, ahol nem egyedül, hanem öt állandó és kilenc nem állandó taggal együtt ülésezik, jó lehetőségei vannak, hogy a nemzetközi béke és biztonság témakörében fontos döntéseket hozzon.
A tagság milyen háttértámogatást feltételez az otthoni külügyminisztérium részéről?
Kétségtelen tény, hogy az érintett külügyminisztériumok tevékenységétől, innovatív gondolkodásától nagymértékben függ, hogy egy adott ország delegációja a BT-ben milyen háttéranyagokra tud támaszkodni, milyen részt tud vállalni a vitákban, milyen kezdeményezésekkel tud előrukkolni. De jelentős szerepet játszik ebben a szóban forgó delegáció személyes hozzáállása is.
Az eddigi két magyar tagság homlokegyenest ellenkező hazai és nemzetközi viszonyok között zajlott le. Első megbízatásunk 1968-69 között a hidegháború korában, ráadásul a Varsói Szerződés csehszlovákiai bevonulása idejére esett, amelyben mi, magyarok is érintettek voltunk. Ez az időszak a „tömbfegyelem” aranykora volt, s ehhez kellett szigorúan igazodnia a magyar küldötteknek. Ez behatárolta a külügyminisztérium mozgásterét is.
Az interjú folytatásához kattintson IDE.
