A tűzszünetet Moussa Koussa líbiai külügyminiszter jelentette be, néhány órával azután, hogy a francia kormány szóvivője, Francois Baroin közölte: órákon belül érvénybe léphet a légtérzárlat, amely katonai intervenciót vonhat maga után. Leszögezte azt is: a katonai művelet nem Líbia megszállását célozza, hanem a líbiai nép védelmét szolgálja, és lehetővé teszi neki, hogy utolsó leheletéig harcoljon szabadságáért és a Kadhafi-rezsim megdöntéséért.
Közben Barack Obama amerikai elnök a líbiai helyzetről tartott beszédében felszólította Moammer Kadhafi líbiai vezetőt a tűzszünetet azonnali elrendelésére, a kormányerők visszahívására a felkelők által korábban elfoglalt településekről, illetve a közműszolgáltatások visszaállítására ezekben a városokban. Az amerikai államfő leszögezte: amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, a nemzetközi közösség, Amerika vezetésével, katonai erőt fog bevetni. Obama ugyanakkor azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fog szárazföldi erőket küldeni az észak-afrikai országba.
A France 2 közszolgálati televízió híradója szerint három célpont ellen várható légicsapás: Kadhafi szülővárosa, Szirt katonai repülőtere ellen, amely Tripolitól 500 kilométerre keletre található, a dél-líbiai Sebha katonai repülőtere ellen a csádi határ közelében, valamint a Bab al-Azizia támaszpont ellen, amely Kadhafi parancsnoki központja Tripoliban.
Franciaország egyik legnagyobb hadihajója, a Charles de Gaulle repülőgép-hordozó sajtóértesülések szerint a délután folyamán indul el a dél-franciaországi Toulon kikötőjéből, fedélzetén mintegy kétezer tengerésszel és húsz repülőgéppel.
Közben David Cameron brit kormányfő délután bejelentette: Nagy-Britannia órákon belül Typhoon, illetve Tornado típusú vadászgépeket küld a Líbiához közeli légi bázisokra.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön New Yorkban megszavazta a Líbia feletti légtérzár megteremtéséről és minden, a támadás által fenyegetett civil lakosság védelmében szükséges intézkedés meghozataláról szóló határozatot. A 15 tagú BT két állandó tagja, Oroszország és Kína, valamint India, Brazília és Németország tartózkodott a szavazásnál.
Eleinte arról szóltak a híradások, hogy vasárnap vagy hétfőn kezdődhet meg a líbiai légtértilalmi övezet bevezetése, Alain Juppé francia külügyminiszter azonban közvetlenül az ENSZ Biztonsági Tanácsának a légtértilalom bevezetéséről döntő szavazása előtt figyelmeztetett: már nincs sok idő a beavatkozásra. “Ez talán csak órák kérdése” – mondta. Egy ENSZ-diplomata szerint Katar és az Egyesült Arab Emírségek részt vesz majd a katonai akcióban.
A líbiai légierő csütörtök este óta hevesen bombázta a Miszráta városban lévő lázadó csapatokat, melyben 4 személy veszítette életét és több mint 70-en megsebesültek. Eközben a Nemzetközi Büntetőbíróság leszögezte: ha Kadhafi megostromolja Bengázit, azzal háborús bűnt követ el. A líbiai vezér fia szerdán úgy fogalmazott: csapataik 48 órán belül megszerzik a felkelők központjaként számon tartott várost.
Barack Obama amerikai elnök arra kérte brit és francia szövetségesét csütörtök éjjel, hogy hangolják össze Líbiával kapcsolatos lépéseiket, miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa felhatalmazást adott a Moammer Kadhafihoz hű erők elleni katonai fellépésre. Az európai államok közül Franciaország és Nagy-Britannia támogatja leginkább a katonai akciót: Párizs és London egyértelműen leszögezte, hogy kiveszi a részét a műveletből.
Pekingnek súlyos fenntartásai vannak a légtérzár bevezetésére vonatkozó ENSZ-határozattal kapcsolatban – jelentette ki pénteki közleményében a kínia külügyminisztérium. A dokumentum leszögezi, hogy Kína ellenzi a katonai erő nemzetközi kapcsolatokban való alkalmazását – közölte az Associated Press hírügynökség. Nem kíván részt venni a háborúban többek között Németország és Törökország sem.
Norvégia azonban jelezte: csatlakozik a Moammer Kadhafi elleni nemzetközi katonai akcióhoz, majd követte példáját Kanada, Lengyelország és Dánia is – tudta meg a BBC News.
A magyar kormány teljes egészében egyetért az ENSZ BT Líbia elleni légtérzárlati határozatával – szögezte le Martonyi János külügyminiszter pénteken, hozzátéve, egyelőre nem lát olyan magyar katonai képességet, “amelyet egy ilyen operációban fel lehetne vagy akarnánk használni”. A magyar diplomácia vezetője egy budapesti minisztériumi háttérbeszélgetésen azt mondta, a BT-határozat erőteljes, jóllehet a szavazáson több fontos állam – köztük Oroszország, Kína és Németország – tartózkodott. Azt mondta, ő személy szerint örült volna, ha ezt a határozatot már korábban meghozták volna.
Olaszország kész rendelkezésre bocsátani katonai támaszpontjait a BT által jóváhagyott légtértilalmi övezet létrehozásához – mondta egy olasz kormányzati forrás a Reuters hírügynökségnek. Ez nagy segítség lenne az akcióban, hiszen például a szicíliai Sigonella-légitámaszpont egyike a Líbiához legközelebbi NATO-bázisoknak.
Ünnepléssel fogadták Bengáziban, a líbiai felkelők “fővárosában” a lakosok az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtöki határozatát az észak-afrikai ország feletti légtértilalmi övezet létrehozásáról, illetve arról, hogy “minden szükséges eszközt” be lehet vetni a civil lakosság védelmére: ez utóbbi ugyanis valószínűleg a líbiai haderő elleni katonai csapásokat is lehetővé teszi majd.
– a határozat “azonnali tűzszünetet követel, valamint az erőszak bejezésére és a polgári lakosság elleni mindennemű támadás és a vele szembeni visszaélés azonnali megszüntetésére” szólít fel
– követeli, hogy a líbiai hatóságok tegyenek meg minden szükséges intézkedést a polgári lakosság védelme érdekében, biztosítsák a lakosok alapvető szükségleteit, és tegyék lehetővé a gyors és akadálymentes humanitárius segítségnyújtást
– feljogosítja az ENSZ tagállamait, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a polgári lakosság és a Líbiai Arab Dzsamáhiríja támadás által fenyegetett lakott területeinek, közöttük Bengázinak a védelme érdekében, a határozat ugyanakkor kizárja a líbiai felségterület külföldi erők által történő megszállásának bármilyen formáját
– elrendeli öt kulcsfontosságú líbiai pénzintézet – köztük a központi bank – vagyonának befagyasztását
– a határozat megerősíti a február 26-án Líbiával szemben elrendelt fegyverembargót, és ennek értelmében kéri az ENSZ-tagállamokat, hogy ellenőrizzék a területükön – beleértve a repülőtereket és kikötőket is -, valamint a nyílt tengeren a líbiai határ felől érkező vagy oda tartó hajókat és repülőgépeket,
– elrendeli további hét személy vagyonának befagyasztását: ezek Kadhafi három további gyereke, a védelmi miniszter, a katonai hírszerzés vezetője, a kémelhárítás vezetője és a közművekért felelős miniszter.
