Nagyvilág

Líbia – Fegyveres beavatkozást fontolgat a nyugat

Egy magas rangú brit diplomata szerint Nagy-Britanniának és szövetségeseinek "aktívan és komolyan" meg kell vizsgálniuk a "sürgős", humanitárius célú fegyveres beavatkozás lehetőségét.

A vasárnapi brit sajtó eközben kalandfilmbe illő részleteket közöl a brit hadsereg különleges egységei által előző nap végrehajtott sivatagi akcióról, amellyel 150 külföldit menekítettek ki Líbiából.

Sir Richard Dalton, Nagy-Britannia egykori líbiai nagykövete, aki jelenleg a Chatham House – a legtekintélyesebb londoni külpolitikai-stratégiai elemző műhely – közel-keleti és észak-afrikai kutatási programjának egyik vezetője, a The Sunday Telegraph című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapban azt írta: a líbiai felkelés első hetében a Kadhafi-rezsim ellenzéke “bámulatra méltó haladást ért el”, de egyelőre nem tudott döntő csapást mérni Tripolira, a fővárosra. Sir Richard szerint ebben a helyzetben “humanitárius célú” nemzetközi fegyveres beavatkozás lehet a válasz.

A volt nagykövet az ENSZ-közgyűlés egyik 2005-ös határozatára hivatkozik, amely lehetővé teszi a fellépést a Biztonsági Tanács döntése alapján abban az esetben, ha az adott helyzetet békés módon nem sikerült megoldani, és az érintett ország saját hatóságai nem védik meg a lakosságot a népirtástól, a háborús és az emberiesség elleni bűncselekményektől, vagy az etnikai tisztogatástól – ahogy most Líbiában támadások érik a kormányuk ellen lázadó líbiai tüntetőket.

William Hague brit külügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy “elérkezett az ideje” Kadhafi líbiai vezető távozásának. Hague, aki a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának vendége volt, nem tett említést esetleges katonai beavatkozás lehetőségéről, felfedte ugyanakkor, hogy előző este aláírt egy rendelkezést, amely megvonja a brit diplomáciai mentességet Kadhafitól, valamint a líbiai vezető fiaitól és más családtagjaitól. “Ez igen egyértelműen jelzi álláspontunkat (Kadhafi) államfői státusával kapcsolatban” – fogalmazott a brit külügyminiszter, egyenes utalást téve arra, hogy London már nem tekinti Kadhafit Líbia államfőjének.

A vasárnapi brit lapok által feltárt részletek szerint a brit hadsereg előző napi líbiai mentőakcióját többnapi titkos előkészítés előzte meg. A brit királyi légierő (RAF) két C-130 Hercules típusú szállítógépe összesen 150 polgári személyt – briteket és más nemzetiségűeket – vitt Máltára Bengázi kikötővárosától délre fekvő sivatagi táborokból.

A The Mail on Sunday magas rangú katonai forrásai szerint azonban a brit hadsereg különlegesen kiképzett kommandós egységének (SAS) tagjai már a hét elején beszivárogtak Líbiába, polgári ruhában, kereskedelmi repülőjáratokon. Érkezésük után a brit nagykövetségen vették fel fegyvereiket, amelyek nem sokkal korábban diplomáciai postacsomagba rejtve érkeztek a képviseletre.

A legnagyobb titoktartással megszervezett mentőakció után a brit nagykövet és a követségi személyzet távozott Tripoliból, és a nagykövetség bezárt. Líbiában azonban még mintegy 300 brit tartózkodik, és az ő kimentésükre sajtóértesülések szerint további hasonló akciók várhatók.

A BBC vasárnapi értesülése szerint ugyanakkor a magyar kormány által az országban rekedt magyarokért aznap Líbiába küldött charterjáratra brit állampolgárok is felszállhattak.

AJÁNLOTT LINKEK:

We must stand ready to intervene in Libya (The Sunday Telegraph)

Exodus Tripoli: Libyan rebels seize control of third major city as thousands of foreigners battle to flee ‘hell’ (The Mail on Dunday)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik