A diplomácia világában egyesek jelentős átalakulásokat várnak, mások szerint ezek a jelentős átalakulások nem a WikiLeaks-el kezdődtek. Megoszlik a szakértők véleménye arról is, tekinthető-e terrorizmusnak a nemzetközi szivárogtató szervezet tevékenysége.
Információterrorizmus
Az irányvonalak azonban körvonalozódnak a hatalmas mennyiségű titkos és bizalmas irat kiszivárgása nyomán. Az incidens elsősorban jelentős nyomást fog gyakorolni az információs rendszerek és az információtárolás átprogramozására. Bizonyos értelemben átalakítja a nemzetközi diplomácia nyelvét is, hiszen még több bizalmatlanságot pumpálhat az eddig is meglehetősen paranoid nemzetközi szférába. Jelentősen rombolhatja továbbá a társadalmak demokráciába vetett hitét a “globális őszödi beszéd” azzal, hogy fényt derít a titkos beszéd sokszor meghökkentően őszinte, nyers formájára és az egyes kormányzati intézkedések valódi okaira, melyeket vagy titkoltak a nagyközönség elől, vagy éppen az ellenkezőjét állították róluk.
Kiss J. László, a Külügyi Intézet tudományos igazgatója a FigyelőNetnek nyilatkozva úgy vélte, egyelőre abban lehetünk biztosak, hogy az eset rendkívüli presztízsveszteséget okozott és fog még okozni az Egyesült Államoknak már csupán azzal is, hogy a jelentések egyáltalán kikerülhettek. A diplomácia világában bekövetkező változások elkerülhetetlenek lesznek a nemzetközi kapcsolatok elméletével foglalkozó szakértő szerint, ám az átalakulások konkrét metódusait egyelőre nehéz tisztán látni.
Az ügy büntetőjogi lehetőségeit boncolgatja és a WikiLeaks terrorszervezetté nyilvánításáért lobbizik Peter King New York-i szenátustag, a belbiztonsági tanács elnöke is az amerikai külügyminiszternél. A diplomáciának hagyományosan létező nyilvános és nem nyilvános csatornáinak összekeverése és az információ kiadásával a diplomácia megbénítására irányuló próbálkozás Kiss J. László szerint tulajdonképpen értelmezhető információterrorizmusként is. Elsősorban abban az értelemben, hogy egy működő rendszer megbénításához vezet, akár csak a hackertámadások.
Vége a fű alatti tárgyalásoknak?
Nem tudni azonban egyelőre, hogy kik voltak a megbízók, mi volt a céljuk a szivárogtatással, és kinek állhatott érdekében ezeknek az információknak a nyilvánosságra hozatala. Nem csupán az előzetes szándék számít, de az utólagos manipuláció is. Számos nem állami, de nemzetközi szereplőnek is kapóra jöhet egyes bizalmas iratok kiszivárgása, melyeket később saját érdeküknek megfelelően interpretálhatnak a célközönségük felé. Itt akár terrorszervezetekről is beszélhetünk, amelyek például ezekkel a magyarázatokkal legitimálhatják tevékenységüket.
Az államközi kommunikációban tehát jelentős változásokra számíthatunk a tudományos igazgató szerint. Bár az már eddig is közismert volt akár memoárokból, diplomaták visszaemlékezéséből, vagy más forrásokból, hogy a diplomácia kettősbeszédre épül és a legfontosabb ügyek sokszor a tárgyalóasztalokon kívül dőlnek el, ám az egymásról alkotott képbe, az országok kapcsolataiba alaposan belerondítanak az egyes államok képviselőiről, vezetőiről napvilágot látott nyers, néha durva megfogalmazások az amerikai külügyérek részéről. Kiss J. László szerint nem kizárt, hogy a diplomáciatudomány feladata lesz most egy „új diplomácia” létrehozása az eddig használt csatornák elleni támadást követően.
„Ugyan, ha tudnád, itt miket mondunk rólatok!”
Létezik ugyanakkor diplomáciatudományi körökben egy másik felfogás is, miszerint történt már ilyen a történelemben, csak éppen más formában, nem az interneten keresztül, így kár lenne a jelenlegi eset diplomáciára gyakorolt hatását túlbecsülni. Forrásaink szerint ezeknek a szivárogtatásoknak sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítottak még 10 évvel ezelőtt, mint jelenleg.
Azt azonban itt is elismerik, hogy nem gyerekcsínyről van szó és legkárosabb következménynek az emberek demokráciába vetett hitének rombolását tartják. A diplomáciai nyelv átalakulása ugyanakkor a globalizáció által indukált természetes folyamat, mely többek közt a nemzetállamok szerepének csökkenésével és az államközi integrációk erősödésével jár. Erre erősít rá a WikiLeaks tevékenysége.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok mélyen elítéli és igen sajnálatosnak tartja a minősített dokumentumok kikerülését, ám hozzáteszi, már beszélt az egyik, a dokumentumokban érintett szereplővel, aki így reagált a megkeresésre: „ugyan, ha tudnád, itt miket mondunk rólatok”. Az amerikai külügyminiszter úgy nyilatkozott, bízik abban, hogy az államközi problémakezelés módját nem fogja jelentősen befolyásolni a WikiLeaks tevékenysége.
