Magyarországra vonatkozóan is több mint 700 bizalmas amerikai külügyminisztériumi jelentést szivárogtatott ki a WikiLeaks oknyomozó portál. Az iratok túlnyomó többsége 2006-ból, illetve az azóta eltelt évekből származott. Dokumentumait az amerikai külügyminisztérium a titkosítás szempontjából 6 kategóriába sorolta – tudatta a Der Spiegel.
A Magyarországgal foglalkozó 734 dokumentum közül 4 került az 1-es, a legszigorúbb kategóriába, amely a “titkos, külföldiek elől elzárandó” elnevezést viselte. A Budapestről származó dokumentumok közül 32 kapta a 2-es számú besorolást, amely a “titkos” elnevezést viselte. A következő besorolás a “bizalmas, külföldiek elől elzárandó” minősítést kapta, ebbe a kategóriába 7 magyarországi dokumentum került. A csak “bizalmas” iratok képezték a következő kategóriát, ezt a besorolást 408 budapesti távirat “érdemelte ki”.
További 148 Magyarországgal foglalkozó amerikai diplomáciai irat kapta a “csak szolgálati használatra”, azaz belső felhasználásra szánt besorolást, míg a fennmaradó 135 Budapestről származó diplomáciai irat a “nem minősített” besorolást kapta.
A WikiLeaks mintegy 250 ezer külügyi iratot juttatott el a világ legtekintélyesebb lapjainak. Az amerikai kormány hevesen tiltakozott, mert a dokumentumok nemcsak az amerikai diplomácia – és a partnerállamok – mindeddig titkos törekvéseiről ismertettek részleteket, de ékesen tanúskodtak arról is, hogy az amerikai diplomaták – legalábbis a kulisszák mögött – nem mindig voltak jó véleménnyel a szövetséges államok vezetőiről.
Az általa megszerzett iratokat honlapján maga a WikiLeaks kívánta közzétenni, ez azonban meghiúsult, saját bevallása szerint azért, mert a portált informatikai támadás érte. Ezt követően döntött arról, hogy az iratokat más lapok segítségével hozza nyilvánosságra.
A brit The Guardian arról számolt be, hogy arab vezetők Irán elleni légitámadásra kérték az Egyesült Államokat, az amerikai kormány pedig arra utasította diplomatáit, hogy folytassanak kémtevékenységet az ENSZ vezető tisztviselői ellen. A brit lap kiemelte, hogy Abdullah szaúd-arábiai uralkodó többször is felszólította az amerikai kormányt Irán megtámadására, az iráni nukleáris fejlesztési program felszámolása végett. Az iratokból az is kitűnt, hogy Washington “titkos hírszerzési hadjáratot” folytatott az ENSZ vezetése, köztük Ban Ki Mun főtitkár, valamint a Biztonsági Tanács többi állandó tagállama, Kína, Franciaország, Oroszország és Nagy-Britannia képviselői ellen. A titkos direktívát Hillary Clinton külügyminiszter neve alatt bocsátották ki amerikai diplomatáknak tavaly júliusban.
A Le Monde című francia napilap többek között az izraeli védelmi minisztérium álláspontját ismertette arra vonatkozóan, hogy Irán eltökélt nukleáris fegyver létrehozásában. Az iráni nukleáris kérdést illetően Párizs és Tel-Aviv között az erről szóló amerikai sürgönyök szerint 2008-ban kezdődött stratégiai párbeszéd. Ugyanakkor az Iránnal szembeni kemény francia fellépés mellett Nicolas Sarkozy francia elnök titkos diplomáciával is próbálkozott Teheránnal, amit Irán úgy értelmezett, hogy Franciaország szabadulni akar az Egyesült Államoktól való “függésétől”.
A The New York Times által ismertetett részletek szerint Irán állítólag olyan fejlett rakétákhoz jutott Észak-Koreától, amelyek képessé tették egy Nyugat-Európa elleni csapásmérésre.
Ugyancsak a bizalmas iratok utaltak arra, hogy amerikai és dél-koreai hivatalos személyiségek már korábban egyeztetést folytattak a két Korea egyesítésének kilátásairól. A szöuli amerikai nagykövet szerint Dél-Korea felvetette, hogy kereskedelmi “ösztönzőkkel” nyerjék meg mindehhez Kína támogatását.
A Der Spiegel ismertetéséből derült ki, hogy az amerikai diplomaták nem mindig voltak jó véleménnyel a fogadó országok vezetőiről. Hamid Karzai afgán elnököt például “gyenge személyiségnek” írták le, akit “paranoia” és összeesküvés-elméletek” irányítanak. Silvio Berlusconi olasz kormányfőről az amerikai külügyminisztérium azt akarta kideríteni, hogy tényleg folytat-e privát üzletet orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Dmitrij Medvegyev orosz elnököt haloványnak, tétovának minősítették, Nicolas Sarkozy francia elnökről pedig azt tartották, hogy “meztelen a király”. Nem járt jobban Angela Merkel német kancellár sem, aki “ritkán kreatív” és nem szívesen merészkedik kockázatos területre. Guido Westerwelle külügyminisztert viszont agresszívnak minősítették.
A közzétett bizalmas amerikai külügyi iratok meglehetősen érzékenyen érinthetik az Egyesült Államok diplomáciáját, és a történtek hatása szakértők szerint egyelőre felmérhetetlen.
AJÁNLOTT LINKEK:
Wikileaks-sztori – Lerántjuk a leplet a “hackerek Robin Hoodjáról” (Kitekintő.hu)
