Az új START-nak is nevezett szerződés keretmegállapodását már másfél évvel ezelőtt megkötötte az amerikai és orosz fél, az egyezmény hivatalos aláírására pedig idén áprilisban került sor. A szerződés értelmében az Egyesült Államok és Oroszország hét éven belül a 2002-es megállapodáshoz képest 30%-kal, 1550-re csökkenti telepített atomtöltetű robbanófejeinek számát. A szerződés magában foglalja ezen kívül a hordozóeszközök számának csökkentését is, valamint hatékony ellenőrzési intézkedésekről rendelkezik. Obama kiemelt fontosságúnak tartja, hogy az ellenőrök végre megbízható információkat szerezzenek Oroszország tartalékait illetően, ugyanis 2009 vége, a START II lejárta óta nem jutottak pontos adatokhoz.
A régi-új republikánus szenátorok közül már tízen jelezték, hogy a szerződés ratifikációjának jövőre halasztását tartják szükségesnek. Egyik legbefolyásosabbjuk, az arizonai Jon Kyl kifejezetten ellenzi a megállapodás még január előtti Szenátus elé kerülését, vagyis hogy a Kongresszus a „béna kacsa” időszakában jóváhagyja a START III-at. A szenátor szerint olyan összetett és egyelőre megoldatlan kérdéseket kell még mérlegelni és megvitatni, melyekre a hátralevő rövid időben már nincs lehetőség. A ratifikációhoz pedig, mint általában, kétharmados többség szükséges. A 100 fős Szenátusban ez 67 szavazatot jelent, amely eléréséhez idén kilenc ellenzéki támogatását kéne megszereznie a demokratáknak, jövőre azonban, a választási eredmények tükrében, már tizennégyét. Ez jelenleg szinte lehetetlennek tűnik. A Kongresszus esetében a feladat ennél csak még nehezebbnek ígérkezik.
Az ellenállás mérséklése és a vonakodók megnyerése érdekében az Obama adminisztráció 4,1 milliárd dollárral megemelte a meglévő atomarzenál korszerűsítésére szánt eddig 80 milliárdnyi összeget, igyekezve eloszlatni a republikánusok azon félelmét, hogy a kormányzat nem fordít majd kellő hangsúlyt a modernizációra, illetve rakétavédelemre.
Az egyelőre bizonytalan, hogy a republikánusok végeredményben mekkora összeggel elégednének meg, Obama azonban máris elég ellentmondásos helyzetbe került. Sokak számára nem világos miért is költene a kormányzat dollár milliárdokat nukleáris fegyverekre, mikor korábbi ígérete szerint a cél nem más, mint ezeknek a fegyvereknek a teljes visszaszorítása, a „logic of zero”. Nukleáris szakértők szerint a fegyverzet-frissítés mindenképpen szükséges, máskülönben az ország ütőereje szépen lassan leépül. A fegyverzetellenőrök véleménye ugyanakkor az, hogy felesleges felújítani az ország atomarzenálját, főleg annak az elnöknek, aki egy nukleáris fegyverektől mentes világ mellett kötelezte el magát, és az oroszokkal kötött fegyverzetcsökkentési megállapodást nevezte meg egyik külpolitikai prioritásaként.
Sokan szeretnék a szerződés mielőbbi elfogadását
A múlt hét végén Lisszabonban megrendezett NATO csúcstalálkozó – melyen az Európai Unió is képviseltette magát – remek alkalmat kínált az amerikai elnöknek, hogy nagy nyilvánosság előtt, a sajtó kitüntetett figyelmét élvezve szólíthassa fel a republikánus ellenzéket a START még idei ratifikálására. Obama mellett Dimitrij Medvegyev orosz elnök is a szerződés minél hamarabbi elfogadását sürgette, nézeteit pedig további hat európai ország – Bulgária, Lettország, Litvánia, Magyarország, Dánia és Norvégia – külügyminisztere is osztotta. Az éppen saját megújulásán fáradozó, önmagát megreformáló NATO is azon véleményének adott hangot, mely szerint a szerződés ratifikációjának elhalasztása káros hatású lehet többek között Európa biztonsága szempontjából is. Anders Fogh Rasmussen NATO főtitkár úgy fogalmazott: „mély sajnálattal venném tudomásul, ha jövőre kéne halasztani a szerződés elfogadását, amely nem csak az észak-atlanti szövetségi rendszert erősítené meg, de fontos lenne az európai biztonsági rendszer szempontjából is”.
Obama korábban már legfőbb külpolitikai célkitűzésének, egyenesen sürgető nemzetbiztonsági kérdésnek nevezte az új START kongresszusi elfogadását. Joe Biden alelnök, Hillary Clinton külügyminiszter, valamint Robert Gates védelmi miniszter is nyomatékosította ezt, felhívva a figyelmet arra, hogy az idei jóváhagyás meghiúsulása veszélyeztetheti az amerikai nemzetbiztonságot.
A ratifikáció körüli huzavona, illetve esetleges idei elmaradása Obama politikai meggyengülését példázza a félidős választások után, de nem elhanyagolható az sem, hogy a nemzetközi porondon is kedvezőtlen színben tünteti fel az elnököt. Medvegyev egyelőre arra szólította fel a Dumát, hogy addig semmiképpen se ratifikálja az új START-ot, amíg annak sikere nem vehető biztosra az amerikai szenátusban. Washingtonban mégis leginkább attól tartanak, a késlekedés odáig is vezethet, hogy Moszkva esetleg visszalép a megállapodástól és a szorosabbá váló amerikai-orosz kapcsolat pozitív eredményei pedig – kiemelve az Iránnal szembeni határozottabb közös fellépést és az afganisztáni logisztikai útvonalak használatának engedélyezését – veszélybe kerülhetnek.
