A “Magyarország egy olyan párt ölelésében, amely nem tudja, hogyan küzdjön a válság ellen” című cikket Bogdan Góralczyk, a Varsói Egyetem professzora jegyzi, aki a rendszerváltás után nyolc évig diplomataként szolgált Budapesten, és számos – részben magyarul is napvilágot látott – politológiai cikket, tanulmányt, könyvet publikált Magyarországról.
Bevezetőjében megállapítja: a kis Magyarország nemrégiben az ajkai ökológiai katasztrófa révén váltotta ki a világsajtó érdeklődését, noha nem ezzel, hanem egy másik fejleménnyel kellett volna magára vonnia a közfigyelmet; nevezetesen azzal, hogy megdőlt Magyarországon az eddigi kormányzati rendszer.
A Fidesz kétharmados választási győzelmét és az önkormányzati választásokon elért páratlan sikerét kommentálva leszögezi: az a benyomás keletkezik, hogy újjászületett a két világháború közötti Horthy-rendszer, amikor egyetlen párt kormányzott, az ellenzék pedig széttöredezett. Ráadásul minden szálat a pártelnök, Orbán Viktor tart a kezében. Közép-Európában 1990 után senki sem kapott ekkora hatalmat – írja.
A Trianon-szindrómában szenvedő országban nem nehéz nacionalista húrokat pengetni – állapítja meg. Így tett Horthy Miklós admirális is. A nyolc évig ellenzékben politizáló Fidesz nacionalizmushoz és populizmushoz folyamodott, és a határokon túli magyar kisebbségekhez fordult. A szocialista-liberális kormányzás hibái miatt úgyszólván erőfeszítés nélkül megnyerte a választásokat, miközben részletes programmal sem állt elő.
A szerző szerint jelenleg mégsem a hatalom kérdése a legfontosabb, hanem a drámai gazdasági, társadalmi helyzet, sőt “a társadalom mentális állapota”. A két tábor korábbi kíméletlen harca, a sajátos “hideg polgárháború” nagy pusztítást hagyott maga után: felmérések szerint a lengyelekkel többé-kevésbé azonos színvonalon élő magyarok olyan borúlátóan tekintenek jövőjükre, mint a sokkal szegényebb afrikai országok. A társadalom csaknem háromnegyede úgy vélekedik, hogy jobb volt az élet a Kádár-rendszerben.
A szerző úgy látja, hogy gazdasági értelemben az ország egy helyben topog, s a miniszterelnök két gazdasági csomagjában a piacellenes retorika nyert teret. Vajon képes lesz-e Magyarország egyedül megbirkózni a válsággal, ha konfliktusba kerül a nemzetközi pénzügyi intézményekkel és az exportjának mintegy 80 százalékát előállító multinacionális vállalatok képviselőivel? – teszi fel a kérdést a cikk írója.
