A múlt heti foglalkoztatási statisztikák Németországban csupa jó hír beharangozói voltak. A legfrissebb adatok szerint a munkanélküliek száma szeptemberben 160 ezer fővel csökkent, és jelenleg hárommillió körül megállt. Szakértők szerint a munkát keresők száma akár a következő hónapokban tovább is csökkenhet. Bár úgy tűnik, a 2007-2008-as gazdasági válság következményeit a német munkaerőpiac a többi európai gazdasághoz képest gyorsabban heveri ki, a németek nagy része mégis szkeptikusan fogadta a jó hírt; sokan úgy gondolják a kedvező adatok csak a számok ügyes rendezgetésének következményei.
Tény és való, hogy ez a 3,03 millió ember, akik hivatalosan munkanélküli segélyben részesülnek, elfedi azokat, akik részmunkaidőben, rosszul fizetett, ideiglenes állásokban dolgoznak. Amennyiben a munkanélküliekhez soroljuk azokat, akik jelenleg átképzésben vesznek részt, alacsony bérű állásokban foglalkoztatottak vagy részmunkaidőben dolgoznak, ez a szám körülbelül 4,4 millióra ugrik. Összességében mégis kedvező a kép. A valóságban a „rejtett munkanélküliek” száma is csökkent az idei évben, és ma már a válság kezdete előtti, 2008-as szinten van.
A rossz hír azonban az, hogy a fizetések mégsem emelkedtek az elmúlt években a német lakosság által megkívánt mértékben. Az óránkénti átlagos nettó bérek ugyanis 2000 óta nem növekedtek. Az előző évben annak köszönhetően nőttek az átlagbérek mégis csekély mértékben, mert időközben több mint egymillió ember részmunkaidőben vagy csökkentett óraszámban dolgozott. Ennek köszönhetően a munkában eltöltött átlagos idő jobban csökkent, mint a munkavállalók által megkeresett bér, ami az átlagos órabér relatív növekedését eredményezte. Valójában azonban a német állampolgárok átlagosan inkább kevesebb pénzt vittek haza tavaly a zsebükben, mint az azt megelőző évben.
Az a tény, hogy a fizetések 2008 óta nem emelkedtek kellőképpen, az alacsony keresetűek abszolút számán is jól tükröződik. Alacsony keresetűnek azok számítanak, akik a németországi átlagkeresetnek kevesebb, mint a harmadát keresik. A német foglalkoztatásügyi politikusoknak rossz hír, hogy 2008-ban minden ötödik német dolgozó ebbe a kategóriába esett. Két évvel ezelőtt alacsony keresetnek a korábbi nyugati területeken a 4,75 eurós, a korábbi keleti területeken pedig a 3,42 eurós óránkénti munkabér számított.
Összességében tehát elmondható, hogy a foglalkoztatási tendenciák pozitív képet mutatnak, ugyanakkor egyértelműen bebizonyítható, hogy a németek a magas foglalkoztatásért magas árat is fizetnek. Habár a munkaerőpiac virágzik, a munkáért fizetett bér már jó ideje nem emelkedett az inflációval arányos módon, sokaknak pedig az átlagos bér töredékével kell beérniük.
