Julian Assange a Wikileaks alapítója sajtótájékoztatóján azt mondta: „a nyilvánosságra hozott dokumentumokban háborús bűntettekre utaló bizonyítékok vannak”.
Assange nem lát veszélyt az Afganisztánnal kapcsolatos amerikai dokumentumok kiszivárogtatásába, és hozzátette: nincs oka kételkedni a jelentések megbízhatóságában, mivel a kiszivárogtatott iratok közül a legfrissebb is 2009 év végéről származik, nem áll fenn a valós veszélye annak, hogy károkat okoznak. “Sokat dolgoztunk, hogy ne fenyegessen veszély ártatlanokat” – fogalmazott.
Szólt arról is, hogy ez még csak a kezdet, és további dokumentumok napvilágra kerülése várható. Mindössze a felszínt karcolgattuk, további 15 ezer dokumentum van a birtokunban – fogalmazott Assange.
Assange arról is beszélt, hogy a honlap időről időre kap fenyegetéseket, ezeket komolyan is veszik. Állítása szerint az Egyesült Államok kormánya az ausztrál titkos szolgálatot megkeresve akart információkat megtudni személyéről.
A svéd székhelyű Wikileaks oknyomozó honlap célja Assange elmondása szerint az átláthatóság fokozása volt, amikor úgy döntött, hogy közzéteszi a jelentéseket, amelyek között Pakisztán titkos afganisztáni szerepvállalásáról, valamint olyan, civil áldozatokat követelő bevetésekről is szó esik, amelyek híre eddig nem került a nyilvánosság elé.
Assange elmondta: a Wikileaks nem egyedül dolgozott, a több mint 90 ezer dokumentum feldolgozásában többek közt a The New York Times, a Der Spiegel, valamint a The Guardian című lapok is részt vettek. A Guardian brit lap hétfői számában bő terjedelemben – 14 oldalon – idéz a jelentésekből.
Mint arról korábban már beszámoltunk, titkos dokumentumok kiszivárogtatására létrehozott weboldal vasárnap összesen 91 ezer titkos iratot hozott nyilvánosságra az Afganisztáni háborúról, amelyek eddig nem jelentett civil áldozatokról, illetve a pakisztáni titkosszolgálat és a tálibok kapcsolatáról számolnak be.
