A baloldali francia újság szerint Olaszország után Magyarország került a sajtószabadság védelmezőinek a célkeresztjébe, miután a konzervatív jobboldal összerakott egy médiatörvényt, amelynek egy részét már júliusban megszavazhatják, és amely heves tiltakozást vált ki.
A szerző megemlíti, hogy a törvény egy új médiatanácsot hoz létre, amelynek elnökét a miniszterelnök nevezi ki, s amennyiben az ellenzéki helyekről az érintettek nem tudnának megegyezni, a szervezet üres székekkel is működhet. Vagyis az elnök és a kormánypárti tagok fognak mindenről dönteni: a szabályozásról, a frekvenciák és az engedélyek odaítéléséről, a médiatartalmak ellenőrzéséről.
Kitér arra is, hogy a közszolgálati médiumokat egyetlen kuratórium alá vonja össze az új törvény, amelynek elnökét szintén a kormányfő nevezi ki. A szerző szerint ezen javaslat mellett szól, hogy egyszerűsíti a dolgokat, miután a köztévének két éve azért nincs elnöke, mert jelenleg annyira összetett a kinevezési folyamat.
A médiacsomagnak azonban van egy második része is, amelynek szavazása ősszel várható, s az arra kötelezi a médiumokat, hogy “a mindenható médiatanács” ellenőrzése mellett “korrekt” információkat közöljenek. Az újságoknak, a rádióknak és a tévéknek regisztrálniuk kell majd magukat ezen hatóságnál ahhoz, hogy egyáltalán létezni tudjanak. “Mindez nagyon hasonlít az Oroszországban működő médiahatóságra. Magyarul, Back to the USSR!” – fogalmaz a Libération.
A lap idézi Haraszti Miklóst, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) korábbi sajtószabadság-képviselőjét, aki szerint 21 évvel ezelőtt Magyarországon óriási esemény volt, hogy a sajtóorgánumoknak nem kellett többet engedélyt kérniük a publikáláshoz vagy a sugárzáshoz, csak egyszerűen be kellett jelenteniük a létezésüket. “A kommunizmus bukásának ez volt a legszimbolikusabb pillanata” – tette hozzá.
