A szakszervezetek felhívására csütörtökön újabb 24 órás általános sztrájk kezdődött Görögországban a megszorító intézkedések ellen. A szakszervezetek által csütörtök délelőttre szervezett tiltakozó tüntetésen mintegy húszezren vonultak a parlament elé. Eredetileg május 19-re tűzték ki a mostani munkabeszüntetést, ezen a napon azonban vizsgák voltak az iskolákban, ezért úgy döntöttek a szakszervezetek, hogy egy nappal később, május 20-án tartják meg a sztrájkot.
A légi irányítók nem vesznek részt a munkabeszüntetésben, mert – mint mondták – nem akarnak további károkat okozni a görög idegenforgalomnak. Ugyanakkor néhány görög repülőtér zárva lesz, és az Olympic Air görög légitársaság már harminc járatát törölte. A hajó és kompközlekedésben is fennakadások lesznek, három tengerjáró hajó – összesen 7 ezer turistával a fedélzeten – csütörtökön már nem tudott kikötni az athéni Pireusban a sztrájk miatt.
A szakszervezetek most elsősorban a nyugdíjreform tervezete ellen tiltakoznak, ugyanis fokozatosan 60 évre emelik a korkedvezményes nyugdíj alsó korhatárát, s 10 év alatt fokozatosan felemelik 65 évre a rendes nyugdíjkorhatárt is. Ez a kormány elképzelése, amit még a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A tervezet értelmében, elsősorban a magas nyugdíjjal rendelkezők körében visszafogják a kifizetéseket, és a jelenlegi 13 nyugdíjalap helyett hármat hoznak létre: egyet a bérből és fizetésből élők, egyet a vállalkozók, egyet pedig a agrárgazdálkodók számára. A változtatások többsége a jövő évtől, fokozatosan, 2018-ig lép hatályba.
Utoljára május 5-én tartottak általános sztrájkot, akkor az erőszakba torkolló tiltakozó akciókban hárman életüket vesztették.
Dél-Európa problémái súlyosabbak Kelet-Európáénál
A dél-európai országok problémái súlyosabbak mint a kelet-európaiaké – mondta Orbán Krisztián, az Oriens ügyvezető partnere csütörtökön, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) sajtóbeszélgetésén.
A legnagyobb kihívások közül a recesszió sokkal nagyobb mértékben fenyegeti a déli országokat, és a defláció is súlyos probléma, ami a Kelet-Európában nem áll fenn. Az adósságválság és a bankrendszer instabilitása a déli régiót középtávon fenyegeti nagyobb mértében, míg Kelet-Európa számára inkább rövid távú gond a védőháló hiánya miatt, és a fenyegetettség mértéke kisebb.
A dél-európai régiónak ki kell használnia a mentőcsomag által biztosított két-három évig tartó védőernyőt a strukturális reformok végrehajtására és a versenyképesség visszaállítására, míg Kelet-Európában fenn kell tartani a működőtőke-beáramlást, és kezelni a növekedést gátló strukturális problémákat – mutatott rá.
