Külföld

A szlovákok is megijedtek a múlttól

Angyal Ágnes
Angyal Ágnes

2009. 10. 20. 06:30

Bár Magyarország nem megy nyíltan szembe a Benes-dekrétumok miatt aggódó cseh államfővel, nem támogatjuk az újbóli, a cseh kitételeket is tartalmazó ratifikációt. Vaclav Klaus nyomán a szlovákok is megijedtek, ám az onnan erőszakkal áttelepített magyaroknak már nem lehet követelésük velük szemben. A németeknek annál inkább.

Egyetlen emberen áll az EU jövőjét szabályozó Lisszaboni Szerződés: Vaclav Klaus cseh államfő egyelőre nem hajlandó aláírni a parlament két háza által már elfogadott dokumentumot, igaz, egy hétvégi lapinterjúban már kifejtette: túlságosan előrehaladt az európai uniós Lisszaboni Szerződés ügye ahhoz, hogy meg lehessen állítani, vagy vissza lehessen fordítani elfogadásának folyamatát. Így van esély arra, hogy mégis aláírja a dokumentumot.

Václav Klaus szerint Csehországnak kivételt kéne kapnia a Lisszaboni Szerződés részét alkotó általános emberi jogok listájának érvényesítésekor, mert ellenkező esetben megkérdőjelezhetővé válnak a II. világháború után elfogadott Benes-dekrétumok is.

Ez Csehország számára azért tűnik különösen égető problémának, mert félő: a második világháború után elüldözött szudétanémetek a Lisszaboni Szerződés értelmében a luxemburgi Európai Bírósághoz fordulva visszakövetelhetnék akkor elkobzott vagyonukat.

“Ez lehetővé teszi a cseh bíróságok megkerülését, lehetővé teszi, hogy a II. világháború után kitelepített személyek vagyonjogi követeléseit egyenesen az Európai Bíróságon érvényesítsék. A lista lehetővé teszi a cseh bíróságok már érvényes döntéseinek a felülvizsgálatát is” – mutatott rá Klaus.

Az írek is kaptak garanciákat

Az EU felháborodása nyomán múlt héten már úgy nyilatkozott Klaus irodája, hogy a Lisszaboni Szerződés ratifikációs folyamatának újbóli megnyitása nélkül is teljesíthető Václav Klaus elnöknek az a követelése, hogy a csehek kapjanak felmentést a szerződés részét képező európai emberi jogi charta hatálya alól. Az egyik szóba jövő lehetőség hasonló ahhoz, ahogyan az írek is garanciákat kaptak.

A Lisszaboni Szerződést idén októberben másodszor is népszavazásra terjesztő Írországnak az EU-tagállamok vezetői előzőleg megígérték: jogilag kötelező érvényű, de az uniós joganyaghoz nem tartozó jegyzőkönyvben biztosítják arról, hogy az uniós reformok nem érintik katonai semlegességét, családpolitikáját és adórendszerét, továbbá megmarad biztosi posztja is.

A többi tagország egyúttal arra nyert garanciát, hogy az Írországnak adott biztosítékok semmilyen értelemben nem változtatnak a szerződés tartalmán, így elkerülhetővé vált a ratifikációs folyamat megismétlése a többi EU-országban.

A szlovákok is bejelentkeztek

Bár Klaus bejelentésére Szlovákia először úgy reagált, hogy nem osztják a cseh államfő aggodalmát, mivel az Európai Unió általános jogi chartájának nincs visszamenőleges hatálya, és csak a Lisszaboni Szerződés érvénybe lépése után fogja szabályozni a jogi viszonyokat.

A Lisszaboni Szerződés a lengyel állam- és kormányfő szignójával - már csak Klaus van hátra (Fotó: MTI)

A Lisszaboni Szerződés a lengyel állam- és kormányfő szignójával – már csak Klaus van hátra (Fotó: MTI)

Ám pár nappal később Robert Fico miniszterelnök már úgy nyilatkozott, hogy ha Csehországnak sikerül kivételt elérnie az európai uniós Lisszaboni Szerződéshez csatolt emberi jogi charta alól, akkor Szlovákia is megpróbálja elérni ugyanezt.

Fico szerint ugyanis, ha az EU-dokumentum jogalapot teremt a volt Csehszlovákiából kitelepített szudétanámetek leszármazottainak kártérítési követeléseihez, akkor ezeket a cseh kivétel miatt a felbomlott ország másik utódállamával, Szlovákiával szemben fogják beterjeszteni.

A svéd külügyminiszter és az Európai Bizottság elnöke viszont teljesen kizárta azt a lehetőséget, hogy Szlovákiára ne vonatkozzon az Európai Unió reformszerződésének részét képező emberi jogi charta teljes körű teljesítésének kötelezettsége.

Mit tehetne Magyarország?

A Benes-dekrétumok ellen Magyarország már évek óta tiltakozik. Amennyiben Csehország ragaszkodik a kitételekhez, a magyarok hozzájárulására is szükség van annak átviteléhez. Ha ugyanis a Miniszterek Tanácsa elé kerül az ügy, ott a konszenzusos döntés értelmében a magyar voks nélkül nem mehet át a módosítás. Újabb forgatókönyv lehet, ha – a cseh kitételekkel együtt – újraratifikálják az EU-tagállamok a dokumentumot. Ebben az esetben viszont Magyarországnak is joga lenne kérésekkel előállni.

„Klaus elnök még nem jelölte meg feltételeinek sem pontos tartalmát, sem formáját, és azokat a cseh kormány nem terjesztette még elő. Jelenleg tehát nincs értelme az egyes opciókról találgatásokba bocsátkozni” – válaszolta lapunk a magyar diplomácia esetleges válaszlépéseit firtató kérdésére a Külügyminisztérium helyettes-szóvivője.

Balogh Dénes a külügy álláspontját hangsúlyozva kifejtette: „közös érdekünk valamilyen megoldás kialakítása, ezt a cseh kormánynak, Klaus elnöknek, valamint a tagállamoknak kell közösen megtalálni. A Lisszaboni Szerződés ratifikációs folyamatának bármilyen újranyitását azonban Magyarország nem fogadja el”.

Hozzátette, hogy a megoldás nem vonatkozhat egyes országok konkrét döntéseinek, rendelkezéseinek beidézésére. „Ha a köztársasági elnököt megnyugtatja, hogy megerősítik az állam- és kormányfők azt, ami a szerződésekből egyébként is következik, az lehet egy megoldás. De ez nem nyithat újabb kérdéseknek teret, nem jelenthet újból ratifikációt”.

A Lisszaboni Szerződés érdekünk

„Magyarország Európa-politikájában elkötelezett a politikai integráció iránt. A Lisszaboni Szerződés reformjai lehetőségeket adnak, hogy az EU hatékonyabban és összehangoltabban működjön, jobban meg tudja szólítani a polgárokat és választ adhasson az aktuális kihívásokra. Magyarország ezért kezdettől támogatta a Lisszaboni Szereződés ratifikációját és mielőbbi hatálybalépését. Ez jelenleg is érdekünk” – hangsúlyozta Balogh Dénes az FN.hu-nak.

A Külügyminisztérium helyettes-szóvivője emlékeztetett: a Lisszaboni Szerződést immár az EU 26 tagállama, valamint a cseh parlament mindkét háza ratifikálta. A cseh parlament határozatával Csehországban is megszületett a politikai döntés a szerződés ratifikációjáról. „Az államfő jogköreit természetesen tiszteletben kell tartani. Ezekkel a jogkörökkel azonban nem lehet visszaélni” – tette hozzá a helyettes-szóvivő.

Nincs visszaható hatály

A magyar Külügyminisztérium is kiemeli: a Lisszaboni Szerződés, valamint a szerződéssel kötelezővé váló Alapjogi Charta hatálya egyértelműen rögzítve van. Az Alapjogi Chartának nincs visszaható hatálya és a tagállamokat csak az uniós jog végrehajtása vagy átültetése kapcsán kötelezi.

„Ennek megfelelően alaptalannak ítéljük a cseh köztársasági elnök aggályait, amely feleslegesen kapcsol össze két, egymástól teljesen független kérdést (a Beneš-dekrétumok ügyét és a Lisszaboni Szerződés ratifikálását)” – fogalmazott Balogh Dénes.

Miért fontosak a Benes-dekrétumok?

A dekrétumok azért fontosak a két országnak, mert az 1945 után létrehozott “alkotmányos” rendszerük erre épült fel, az 1948-as alkotmányig, dekrétumokkal irányítottak, amelyeket utólagosan szentesítettek – mondta lapunk kérdésére Hamberger Judit.

A Magyar Külügyi Intézet szakértője szerint, ha a dekrétumokat megkérdőjelezik, akkor az egész akkori Csehszlovákiát megkérdőjelezik. Ráadásul a dekrétumok máig ható tulajdonviszonyokat hoztak létre. „A dekrétumokkal elképzelhetetlenül nagy tömegben sajátítottak ki hatalmas ingó és ingatlan vagyonokat többek között a németektől, a magyaroktól és az egyházaktól. Ha tehát a dekrétumok akkori érvényességét eltörlik, akkor a kényszerű vagyon-visszaszolgáltatások hatalmas láncolata indul meg. Ráadásul a németek, amikor elűzték őket, pontos leltárt készítettek arról, amit a cseheknél hagytak. Ők 1990-ben előjöttek a listáikkal, és visszakövetelték az elvett vagyonokat” – mondta Hamberger Judit az FN.hu-nak.

A szakértő kiemelte: az akkor még Csehszlovákiában 1990-ben olyan restitúciós törvényt hoztak, amely az elvett vagyonok “igazságos visszaszolgáltatásában” csak 1949. februárig ment vissza, éppen azért, hogy a németeknek és a magyaroknak ne kelljen visszaadni, amit elvettek. Amikor Csehország és Szlovákia az EU tagjai lettek, egyébként megindultak a polgári perek a vagyonok visszaperlésére. A volt arisztokrata Kinsky például legalább 3 milliárd koronányi vagyont követel vissza – palotát, várat, földeket.

A magyarok nem követelhetnek vissza

Hamberger Judit ugyanakkor kiemelte: a magyarok Szlovákiával szemben nem követelhetnek ilyesmit, mert a lakosságcsere és kitelepítés miatti vagyonjogi követeléseknek a méregfogát már a ’70-es években kihúzták az úgynevezett Csorbatói egyezménnyel. E szerint az áttelepítetteket a saját államuk kárpótolja.

A II. világháború után a csehszlovákiai németeket és a magyarokat háborús bűnösnek nyilvánították, elkobozták vagyonukat és elvették állampolgárságukat. Mintegy hárommillió németet kitelepítettek Csehszlovákiából, míg a magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi értekezlet 1945 nyarán nem hagyta jóvá. A szlovákiai magyarokat azután Csehországba való kitelepítéssel, kikényszerített magyar-csehszlovák lakosságcserével és “szlovákosítással” próbálta meg felszámolni a korabeli csehszlovák hatalom. A probléma a gyakorlatban a mai napig sincs lezárva.

a lisszaboni szerződés

A 2007 decemberében aláírt Lisszaboni Szerződés az Európai Unió alapjogi chartáját átvéve rögzíti azokat a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat, amelyek kötelező erővel bírnak az EU és az uniós intézmények, valamint a tagállamok számára is. A dokumentum további jogokat is kinyilvánít, mint az adatok védelmének joga, a megfelelő ügyintézéshez való jog, illetve a bioetikával kapcsolatos bizonyos jogok is. A charta megerősíti a nemi és faji hovatartozáson, illetve bőrszínen alapuló diszkrimináció felszámolásának fontosságát. A Lisszaboni Szerződés egyik cikke hivatkozik az alapvető jogok chartájára, és kötelezővé teszi annak alkalmazását a tagállamok számára – igaz, Nagy-Britannia és Lengyelország ez alól részlegesen felmentést kapott -, beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmét is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.