Nagyvilág

Összezárt a magyar politika

A külügy „sajnálatát és aggodalmát” fejezte ki, az MSZP az európai normákkal ellentétesnek tartja, a Fidesz szerint mindennek a teteje, Csáky Pál úgy látja, árad belőle a nemzeti kisebbrendűség – a szlovák vezetés azonban nem látja a kisebbségi jogok csorbítását a kedden elfogadott államnyelvtörvényben.

A szlovák parlament kedden hagyta jóvá az államnyelvtörvényt módosító javaslatot, amely a Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint korlátozza a kisebbségek anyanyelv-használati jogait. A jogszabály megsértéséért bizonyos esetekben akár 5000 eurós pénzbüntetéssel is kiszabható. A 150 tagú pozsonyi törvényhozásban a szavazáskor jelen lévő 136 képviselő közül 79-en támogatták a módosításokat, ami elég volt a javaslat elfogadásához.

Mindennek a teteje

Magyarország tiszteletben tartja minden állam jogát arra, hogy törvényeit szuverén módon hozza meg, ugyanakkor a Külügyminisztérium sajnálatát fejezi ki, hogy a szlovák törvényhozás a szuverenitás gyakorlását úgy értelmezte: az értékteremtő és a kapcsolatokat erősítő együttműködés lehetősége helyett „egy nemzetközi jogi tekintetben több ponton aggályos, politikai üzenetét tekintve pedig kétséges döntést hozott” – áll a tárca szóvivőjének közleményében. A kommüniké szerint a Külügyminisztérium aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az elfogadott törvénymódosításban nem sikerült feloldani az ellentmondást a két ország alapszerződésének, illetve több nemzetközi egyezménynek az előírásaival.

Mindennek a teteje a szlovák nyelvtörvény módosításának elfogadása. „Ez az államnyelvről szóló törvény mindennek a teteje. Első alkalommal születik a második világháborút követő Európában egy olyan jogszabály, amely büntethetővé teszi a kisebbségi nyelvhasználatot. Ez pedig nem más, mint egyfajta intézményes magyarüldözés Szlovákiában” – mondta Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa.

Magyarországnak a leghatározottabban fel kell lépnie ez ellen. A kérdésben parlamenti konszenzus van Magyarországon. A magyar kormánynak határozottan és világosan kell fellépnie a nemzetközi fórumokon – tette hozzá. Németh Zsolt szerint a nyelvtörvény elfogadása a betetőződése annak a három évnek, amelyben “egyre kézzel foghatóbb” magyarellenesség bontakozott ki a szlovák politikában.

Elrettentő szankciók

Az MSZP az európai normákkal, a térség népei és országai harmonikus, jó kapcsolatainak érdekeivel szembenállónak tartja a szlovák törvényhozásnak az államnyelvtörvény módosításáról szóló keddi döntését – közölte Lendvai Ildikó pártelnök. Az MSZP természetesen tudatában van annak, hogy minden állam szuverén joga saját törvényei megalkotása. Meggyőződése azonban, hogy uniós tagállamok esetén e törvényeknek illeszkedniük kell az európai normákhoz, és a kölcsönös tisztelet, türelem, a kulturális sokszínűség európai szellemiségéhez. E követelmények érvényesítésében a térség parlamenti pártjainak is felelőssége van.

„E felelősség miatt kénytelen szóvá tenni, hogy az elfogadott államnyelvtörvény korlátozza a kisebbségi nyelvek szabad használatát, ráadásul a törvény rendelkezéseinek megsértése esetére indokolatlan és elrettentő szankciókat helyez kilátásba” – fogalmazott. Az MSZP álláspontja szerint a magyar parlamenti pártoknak is van felelőssége és teendője abban, hogy a magyar nacionalisták ne rontsák a két nép közti jó viszonyt. Ugyanezt a felelősséget kéri a két nép jó kapcsolata érdekében a szlovák pártoktól is – hangsúlyozza Lendvai Ildikó.

Nemzeti kisebbrendűség

A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke szerint a szlovák államnyelvtörvény módosítása történelmi szempontból is a legrosszabb nyelvtörvény a maga nemében. „Ilyen jogszabály a monarchia idején sem volt. A törvényből árad a nemzeti kisebbrendűség érzése és a rosszindulat, s tartalmazza a nyelvi imperializmus elemeit is” – nyilatkozott Csáky Pál a jogszabály elfogadása után a pozsonyi SITA hírügynökségnek.

Az MKP sajnálja, hogy az államnyelvtörvény módosítását ilyen formában fogadták el. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy itthon (Szlovákiában) és külföldön is megfelelő módon foglalkozzanak a törvénnyel, mindent megteszünk annak érdekében, hogy a jövőben módosuljon ez a törvény” – húzta alá a politikus.

A pozsonyi külügyminisztérium nem látja okát annak, hogy az államnyelvtörvény módosítása miatt elhalasszák Robert Fico szlovák kormányfő tervezett magyarországi látogatását. „Meggyőződésünk, hogy a nyelvtörvény elfogadása nem sérti a kisebbségi jogok garantálásának magas szintjét Szlovákiában” – nyilatkozta kedden este Ján Skoda külügyminisztériumi szóvivő. Megerősítette, hogy a szlovák kormányfő régóta tervezett hivatalos budapesti útjának időpontját még nem rögzítették. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter június elején azt mondta, hogy a magyar és a szlovák kormányfő várhatóan július 7-én, vagy 9-én találkozik Magyarországon.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik