Nehezen érthető, hogy Sólyom László utazásának megnehezítése, és az ezzel kapcsolatos botrány kirobbantása a román fél részéről milyen politikai célokat szolgált – nyilatkozta lapunknak Kántor Zoltán, a Külügyi Intézet Románia-szakértője.
Egyelőre csak feltételezhető, hogy az utazás megnehezítésének, illetve meghiúsításának ötlete Traian Basescu román államfőtől indult ki, nehezen elképzelhető ugyanakkor, hogy a lépés hátterében az ősszel tartandó elnökválasztás áll – véli Kántor Zoltán, hozzátéve, hogy a román politikai erők nagy része most elsősorban az európai parlamenti megmérettetésre készül. Basescu ráadásul a Sólyom Lászlóval szembeni barátságtalan lépéssel nyilvánvalóan csökkentette népszerűségét az erdélyi magyarok körében, akik korábban az RMDSZ felhívása ellenére is kiálltak mellette. A 2007–ben Basescu eltávolításának érdekében rendezett népszavazáson a magyarok zöme támogatásáról biztosította az államfőt – emlékeztetett Kántor Zoltán. Nem valószínű az sem, hogy a román nacionalisták bizalmának megnyerése lett volna a célja a magyar államfő utazását beárnyékoló lépéseknek, a tendencia ugyanis az, hogy a magyar témával már egyre kevésbé lehet mozgósítani Romániában.
Az államfő eredetileg vasárnap utazott volna Erdélybe, hogy Nyergestetőn részt vegyen egy kopjafaavatáson, majd Csíkszeredában az ottani március 15-i ünnepségen. Gépe Marosvásárhelyen szállt volna le, onnan utazott volna tovább az említett helyszínekre. A román légügyi hatóságok azonban visszavonták a köztársasági elnök gépének leszállási engedélyét. Előzőleg a román külügyminisztérium szóbeli jegyzékben fejezte ki aggályát az államfő március 15-re tervezett székelyföldi látogatása miatt. Emiatt Sólyom László nyergestetői programját szombatra tette.
Az államfő végül gépkocsival utazott Romániába, ám a szokásos eljárástól eltérően a gépkocsikonvoj határátlépésekor a román határőrök egyenként ellenőrizték a delegáció tagjainak útleveleit, még a köztársasági elnökét is.
Sólyom László koszorút helyez el az általa állítatott kopjafánál az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc emlékére a Nyerges-tetőn (fotó: MTI)
Göncz Kinga még szombaton úgy nyilatkozott, hogy valószínűleg nemcsak technikai kérdések állhatnak annak hátterében, hogy Sólyom László államfő gépe nem kapott leszállási engedélyt Erdélyben. A külügyminiszter elképzelhetőnek tartotta, hogy a történésekben szerepet játszik a most zajló romániai elnökválasztási kampány.
Kampányfogás az erdélyi út?
A Ziare.com román lap utólag egyértelműen politikai kampányfogásnak minősítette a történteket. Az Erdély.ma által idézett román lap szerint az incidens hátterében Basescu román elnök, és a hozzá kapcsolódó politikai érdekek állnak. Az újság elemzője, Cristian Mihai Chis abból indul ki, hogy nem először jár magyar államfő vagy magas rangú magyar politikus Erdélyben március 15-e alkalmából. Az utóbbi években ezek a látogatások már csendben és hisztéria nélkül zajlottak, és most is, Sólyom nem vitt el még egy marék román földet sem Budapestre, hanem a hófúvásban, metsző hidegben mondott néhány szólamot és közhelyet Nyergestetőn – írja.
Jegyzéket váltanak
A Külügyminisztérium kedden válaszol Romániának a Sólyom László köztársasági elnök romániai határátlépésével kapcsolatos eseményekre – tájékoztatott közleményében Szelestey Lajos, a tárca szóvivője. A hivatalos álláspontot tartalmazó jegyzéket a román társtárcának juttatja el a Külügyminisztérium – közölték. A minisztérium vezetése hétfőn a bukaresti magyar nagykövet bevonásával értékelte a kialakult helyzetet. A diplomata most visszatér állomáshelyére és kedden átadja a dokumentumot. Ezzel egyidejűleg bekéretik a Külügyminisztériumba Románia budapesti nagykövetét, és átnyújtják neki is a jegyzéket.
A szerző szerint Basescu már az idei elnökválasztásra készül és szüksége van az időközben a parlamentből kibukott nagyromániás választók szavazatára is, de nemcsak az övékére, hanem az RMDSZ ingadozó politikájából egyre jobban kiábránduló székelyekére is – állapítja meg.
Az utóbbi időkben a román elnök többször is megfordult a székelyek között, és ez nem véletlen. A tét, hogy tudatosítsa az RMDSZ-ből kiábrándultak számára: bízhatnak benne, törődik velük, még akkor is, ha egyértelműen kiáll az ország integritása mellett. És ez nem is rossz számítás a részéről, tesszük mi hozzá, hiszen Erdély történetében nem egyszer előfordult, hogy a magyar politikusokból kiábrándult székelyek az erélyesen fellépő román vezér mellé álltak.
Kántor Zoltán szakértő szerint ugyanakkor, ha Basescu célja valóban a népszerűségszerzés, a szavazatszerzés volt, racionálisabb döntés lett volna vagy egyértelműen elutasítani a magyar államfő látogatását, vagy egyáltalán nem helyezni a témát a közbeszéd középpontjába. A szakértő nem zárja ki, hogy diplomáciai malőr történt, ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy ha ez igaz, valószínűleg soha nem fogjuk megtudni az incidens hátterét.
Az „autonómia” szótól riadtak meg
Az Adevărul című napilap szerint a román-magyar „légi incidenst” az autonómia okozta. A lap emlékeztet arra, hogy a román és a magyar államfő legutóbb Budapesten is ellentétes álláspontot fogalmazott meg ebben a kérdésben. A Gândul című napilap is hasonlóképpen tálalja a történteket. Idézi Titus Corlateant, a román szenátus külügyi bizottságának szociáldemokrata elnökét, aki természetesnek minősítette a román hatóságok reakcióját, hiszen megítélése szerint a magyar államfő látogatásának célja Székelyföld területi autonómiájának a támogatása.
Az Evenimentul Zilei című román lap fordítási hibára vezeti vissza a történteket. Információi szerint a Sólyom László beszédében szereplő önkormányzat kifejezést szó szerint fordították románra, így a dokumentumban a román “autoguvernare” szó szerepelt. Romániában ugyanakkor a helyi és megyei önkormányzati szerveket tanácsnak – consliu – nevezik. A lap szerint a román hatóságok azzal érveltek, hogy érzékeny téma Székelyföld területi autonómiája, és ezért tanácsolták Sólyom Lászlónak, hogy ne jöjjön most Romániába.
A román napilap az ügy másik ellentmondására is rávilágít. Tudni véli, hogy a Sólyom repülőgépének leszállási engedélyét azért is vonták vissza a román hatóságok, mert katonai géppel érkezett volna Marosvásárhelyre a magyar államfő. Az Evenimentul Zilei szerint ez a magyarázat meglepő, hiszen a román protokollszabályok szerint Traian Basescu román államfő repülőgépe is a védelmi minisztériumhoz tartozik, így katonai repülőgépnek számít, akárcsak számos más államfőé.
