Phenjan a múlt héten tett bejelentése értelmében érvénytelennek nyilvánította a két országot elválasztó sárga-tengeri határvonalat is. Bruce Klinger, a washingtoni Heritage Alapítvány egyik Észak-Koreával foglalkozó szakértője szerint nem egyértelmű, hogy Phenjan fenyegetése egy nagyobb viszály kezdetét jelezné, a kutató azonban nem zár ki kisebb, tengeren zajló taktikai ütközetet. A két államot elválasztó, a világ legjobban megerősített határán jelenleg is több mint egy millió katona néz farkasszemet egymással – adta hírül a Reuters a Koreai Központi Hírügynökségre hivatkozva.
Nem mozdulnak a holtpontról
A még pénteken semmissé nyilvánított egyezmények azonban nem érintik a 1950 és 1953 közötti koreai háborút követő fegyverszünetet, ugyanis azt Dél-Korea nem írta alá. A kardcsörtetés még 2008 februárjában, az új konzervatív dél-koreai elnök, Ri Mjong Bak beiktatásakor kezdődött újra, aki felhagyott elődje békülékeny „napfény-politikájával”, amelynek értelmében a sztálinista állam korábban feltétel nélküli gazdasági segélyeket kapott a békés újraegyesítési politika támogatása fejében. Ri Mjong Bak a közeledést Phenjan nukleáris fegyverek gyártásáról való lemondásához kötötte, azonban az ezt célzó hatoldalú tárgyalások augusztus óta nem mozdultak ki a holtpontról.
Elemzők szerint Észak-Korea bejelentésével nem is annyira Szöulnak, hanem inkább az Egyesült Államoknak üzent. A Koreai Egyetem egyik professzora szerint Phenjan három célt akar elérni: nyomást gyakorolni a keményvonalas Ri Mjong Bak északi kapcsolatainak felülvizsgálatára, politikai támogatást szerezni otthon, valamint ráijeszteni az új Obama-adminisztrációra. A 23 millió lakosú, koldusszegény állam a világ negyedik legnagyobb hadseregével rendelkezik, nagy hatótávolságú rakétái pedig akár az Egyesült Államokat és Japánt is elérhetik.
Egyre nagyobb a veszély
Kim Dzsong Il a múlt héten Kínában tett figyelemfelkeltő látogatásával igyekezett elérni, hogy országa ismét az amerikai külpolitika homlokterébe kerüljön. Egy korábbi amerikai külügyminisztériumi alkalmazott szerint Észak-Korea ma nagyobb veszélyt jelent, mint nyolc évvel ezelőtt, a koreaiakon kívül ugyanis senki nem tudja, mennyi plutóniumot halmozott fel a sztálinista rezsim – idézi a Newsweek. Jóllehet Phenjan ígéretet tett plutónium gyártásának beszüntetésére, azonban óvatos becslések szerint is akár hat atomfegyverre elegendő készlettel rendelkezik. Észak-Korea továbbra is azzal védekezik, hogy féltve érzi magát az „amerikai és japán imperialista” fenyegetéstől, ráadásul önvédelme érdekében a nukleáris elrettentés eszközéhez minden joga megvan.
A gazdasági szankciók feloldása, az amerikai csapatok Dél-Koreából való kivonása (valamint egy biztosíték kicsikarása, hogy nincs amerikai nukleáris fegyver déli szomszédja területén), két könnyű vizű reaktor építése és a kiegyensúlyozott koreai-amerikai kapcsolatok szerepelnek Phenjan kívánságlistáján. Noha Észak-Korea még békejobbot kínált s egy szebb jövő mellett tett hitet a frissen beiktatott Obamához címzett táviratában, szakértők szerint a Kim Dzsong Il körüli utódlási gondok borsot törhetnek az Egyesült Államok orra alá. A hatalom ugyanis a súlyos beteg Kim halála után egyre inkább a Koreai Népi Hadsereg tábornokainak kezébe csúszhat át, akik korlátlan befolyással rendelkezhetnek az ország nukleáris programja felett.
