Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája (ODIHR), valamint az EBESZ parlamenti közgyűlése csütörtökön közleményben jelentette be, hogy nem küldi el megfigyelőit az elnökválasztásra. A döntést mindkét szervezet azzal indokolta, hogy az orosz fél korlátozni akarta a missziók tevékenységét.
Göran Lenmarker, az EBESZ parlamenti közgyűlésének elnöke levélben tájékoztatta Borisz Grizlovot, az orosz parlament alsóházának elnökét arról, hogy a közgyűlés “sajnálatos módon nem tudja elfogadni” a meghívást, amelynek értelmében az orosz fél korlátozott számú megfigyelőt vár az elnökválasztásra.
Moszkvát hibáztatják
Az EBESZ Oroszországot hibáztatta a megfigyelői misszió elmaradásáért. Christian Strohal, az ODIHR igazgatója bécsi sajtóértekezletén azzal indokolta a döntést, hogy Moszkva nem teremtette meg a misszió munkájához szükséges alapvető feltételeket.
Strohal többek között rámutatott: Oroszország eleve nem járult hozzá, hogy decemberben felmérhessék a megfigyelői misszió lebonyolításának feltételeit, és bár január 28-án végül megérkezett a meghívás, az olyan súlyos korlátozásokat tartalmazott a megfigyelést végző csoport összetételére és tevékenységének időtartamára nézve, hogy még az előző oroszországi választásokon alkalmazott normáknak sem tudtak volna eleget tenni. Ráadásul az orosz Központi Választási Bizottság szerdán az ODIHR tudomására hozta, hogy nem teljesíti azokat a legalapvetőbb feltételeket sem, amelyek elengedhetetlenek lettek volna egy hatékony, bár korlátozott megfigyelői misszió megvalósításához.
Zsirinovszkij szerint nem tragédia a döntés
Az EBESZ soros finn elnöksége, valamint az Európai Unió soros szlovén elnöksége sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az EBESZ “lemondani kényszerült” a megfigyelői missziót.
Mihail Kaminyin orosz külügyi szóvivő Moszkvában szintén sajnálkozását fejezte ki a döntés miatt. Hangsúlyozta azonban, hogy az orosz választási bizottság az elnökjelöltek listájának lezárása után haladéktalanul kiküldte a meghívókat, s mivel az ODIHR a jelzettnél korábbi érkezést tartott szükségesnek, meghívta az iroda képviselőit kölcsönösen elfogadható megoldást keresendő, s számos engedményt tett. Az ODIHR azonban ultimátumszerű formában elutasította a kompromisszumot, és nem szolgált elfogadható magyarázattal álláspontjára – mondta.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a tárca ünnepségén élesen bírálta az ODIHR tevékenységét. Rámutatott, hogy a megfigyelés szabályairól soha nem született semmiféle megállapodás, az ODIHR maga találja ki működésének szabályait, s ezek átláthatatlanok.
Vaszilij Lihacsov, az orosz felsőház külügyi bizottságának elnökhelyettese “ruszofóbiát” (Oroszországtól való beteges félelmet) vél kiolvasni az ODIHR-döntésből. Az elnökválasztáson induló Vlagyimir Zsirinovszkij, az alsóház nacionalista alelnöke szerint viszont “nem tragédia”, ha nem érkeznek EBESZ-megfigyelők a választásra, sőt az is mindegy, hogy hány megfigyelő érkezik.
Mihail Gorbacsov, az egykori Szovjetunió első és utolsó elnöke úgy vélte, hogy ideje megreformálni az eredetileg az összeurópai biztonsági rendszer kiépítésére létrehozott EBESZ-t, amelyet mára “más dolgokra tettek alkalmassá”.
