A magyar származású amerikai üzletember a Berliner Zeitung című német lap pénteki számában megjelent interjúban annak az aggodalmának adott hangot, hogy az ilyen jellegű fenyegetések ténylegesen növelik egy katonai konfliktus veszélyét.
Soros úgy vélekedett: az Egyesült Államokban és Iránban hasonló a helyzet abban a vonatkozásban, hogy mindkét országban szélsőséges politikai erők vannak hatalmon. A Budapesten született Soros a mérsékelten baloldali lapnak nyilatkozva kifejtette: az ilyen jellegű kijelentés kapcsán a teheráni rezsim esélyt láthat arra, hogy gyengülő belső támogatottságának megszilárdítása érdekében támadást provokáljon.
Egyidejűleg arra is figyelmeztetett: mivel az Egyesült Államokban a Bush-kormányzat népszerűsége a mélyponton van, a hivatalos Washington számára egy esetleges Irán elleni támadás szintén arra jelenthet esélyt, hogy a nemzetet ismét megpróbálja felsorokoztatni maga mögött. Mindezzel elterelhetné a figyelmet arról, hogy eddigi politikája teljes mértékben kudarcot vallott.
Putyinnak jól jönne a konfliktus?
Az amerikai üzletember úgy ítélte meg, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is “nagy előnyei” származhatnának egy térségbeli konfliktusból. Mindennek alapján úgy vélte, hogy egy tényleges katonai konfliktus veszélye mindenképp reális, s a világ egy regionális háborúba sodródhat.
Meglehetősen keményen bírálta Bush kijelentését a német kormánykoalíció több magas rangú képviselője is. Ruprecht Polenz, a Bundestag külügyi bizottságának konzervatív elnöke egy pénteki interjúban hangoztatta: az ilyen jellegű retorikai fenyegetések akadályozzák az iráni atomválság békés megoldását célzó erőfeszítéseket.
A koalíciós partner szociáldemokraták külpolitikai szakértője, Rolf Mützenich rendkívül felelőtlennek nevezte a harmadik világháborúval való fenyegetőzést, s egyetértett konzervatív politikustársával abban, hogy az gátolja a békés rendezésre irányuló közös törekvéseket.
Dana Perino fehér házi sajtótitkár leszögezte: az elnök nem ismertetett semmilyen háborús tervet, és bejelentést sem tett. Bush csupán a nemzetközi közösségével megegyező véleményt hangoztatott, amely szerint nem szabad megengedni, hogy Irán atomfegyverhez jusson.
Lélektani hadviselés
Abdolreza Rahmáni-Fazli, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács alelnöke csütörtökön úgy reagált Bush szavaira, hogy az a lélektani hadviselés része. A nyilatkozat az Egyesült Államok dühét mutatja amiatt, hogy Irán sikereket ér el nemzetközi téren” – tette hozzá.
Mohammed Ali Hoszeini külügyi szóvivő pedig úgy vélekedett, hogy “az efféle politika veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot, és gátolja a békét”. A háborús szótár használatával az amerikai belső gondokat akarják eltakarni (…) s a neokonzervatívok politikájának kudarcát Afganisztánban és Irakban”.
Bár az Egyesült Államok csak végső esetben indítana katonai akciót Irán ellen, szükség esetén azonban az iraki és afganisztáni terhek ellenére, meglennének a forrásai ahhoz – mondta újságíróknak Michael Mullen amerikai tengernagy. A vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke hozzátette ugyanakkor: most a diplomáciai erőfeszítések állnak előtérben, hogy útját állják Irán nukleáris törekvéseinek, és elérjék, hogy ne támogassa az iraki felkelőket.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
