Vuk Jeremic szerb külügyminiszter szerdán bemutatott Brüsszelben egy dokumentumot, amely Szerbia céljait részletezi a NATO előszobájának számító Partnerség a Békéért Programban (PfP). A B92 internetes változata a Beta szerb hírügynökségre hivatkozva azt írta, hogy a Védelmi Minisztérium előzetes javaslata ellenére – hogy az euro-atlanti integráció a fő külpolitikai célja a kormánynak – a dokumentum végső és a kormány egésze által jóváhagyott változata a stratégiai célok között csak az európai uniós tagságot említi, valamint az aktív részvételt a PfP-ben.
Az ország egyébként hivatalosan 2006 decembertétől tagja a PfP-nek. A szerb lap tudósítása szerint Jeremic közölte NATO-tárgyalóparnereivel, hogy „Szerbia soha nem lesz képes elfelejteni az 1999-es tragikus eseményeket”, azaz a 78 napig tartó NATO-bombázásokat. Hozzátette: „előre kell tekintenünk, s nem vissza.”
Kostunica nem szövetkezne
Ami a NATO-val való együttműködést illeti, a következő lépés egy olyan biztonsági egyezmény aláírása lenne, mely lehetővé tenné „érzékeny információk cseréjét” Belgrád és Brüsszel között – ez az egyik előfeltétele annak , hogy Szerbia irodát nyisson a katonai szövetség központjában. A B92 és a Beta szerint Kostunica miniszterelnök ellenzi az egyezményt, s megakadályozta, hogy azt kormánya megtárgyalja és elfogadja.
Mint lapunk korábban megírta, pártjának elnöksége a hét elején egy olyan javaslatot fogadott el, melyet az októberi pártkongresszus elé terjesztenének, s mely végleg kizárná Szerbia NATO-tagságának lehetőségét.
Vojiszlav Kostunica – Koszovóért háborúzna (Fotó: MTI)
Ha elismerik Koszovót, nem lépnek be
A párt alelnöke, Aleksandar Popovic (aki a kormány tagja is egyben) szerdán azt nyilatkozta a Tanjug hírügynökségnek, hogy elvi álláspontuk, s javaslatuk a többi pártnak, hogy a parlamentnek kell elfogadnia egy határozatot arról, hogy az ország nem lép be a NATO-ba, amennyiben tagjai elismernék Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását.
Az elmúlt hetekben egyes szerb politikusok burkoltan vagy kevésbé burkoltan erőszakkal fenyegettek, ha Koszovó egyoldalúan kikiáltja függetlenségét. Ezek a nyilatkozatok elérték a vezető nyugati sajtó ingerküszöbét is.
—-Embargó és határzár?—-
A The New York Times belgrádi tudósítása szerint Dusan Prorokovic azt mondta, hogy a függetlenség kikiáltása esetén a szerb kormány – többek között – azt fontolgatja, hogy szerb csapatokat küld a provinciába, lezárja a határt és kereskedelmi embargót rendel el.
A szerb kormány Koszovó ügyében illetékes államtitkára hozzátette, hogy a koszovói függetlenség elismerése más államok részéről feljogosítja Szerbiát, hogy felmondja a NATO-val nyolc éve kötött kumanovói egyezményt. Ez elvileg azzal járna, hogy a területen állomásozó nemzetközi fegyveres erőknek el kellene hagyniuk Koszovót. Az 1999. júniusi kumanovói egyezmény semmissé nyilvánítása esetén „hadseregünk minden jogi korlátozás nélkül visszatérhet, s bárhova eljuthat a területen” – mondta a szerb politikus.
Koszovó nem ijed meg
Az újság megkérdezte ezzel kapcsolatban Agim Ceku koszovói miniszterelnök egyik tanácsadóját is, aki szerint a szerb fenyegetések nem fogják megakadályozni a koszovói vezetést a függetlenség elismerésének igénylésében, amennyiben a december 10-ig tartó tárgyalások nem hoznak eredményt.
„A (szerb) megszállás lehetetlen, a nemzetközi közösség ezt megakadályná” – mondta Borut Grgic. Azt azonban ő is elismerte, hogy a régióban komoly a feszültségek kiújulásának veszélye, amennyiben a pristinai vezetők egyre közelebb kerülnek a független állam kikiáltásához.
Romániától kérnek támogatást a szerbek
Az Adevarul bukaresti napilapnak adott interjúban a szerb külügyminiszter Románia támogatását kérte a nemzetközi szervezetekben Belgrád érveinek megerősítésére és minél szélesebb körben való elfogadtatására. „Úgy hiszem, hogy ha a nemzetközi közösség egyes kulcsállamai egyoldalú döntés mellett állnak ki, a közösség által megfizetett ár túl nagy lesz” – mondta Vuk Jeremic.
