Feszültségekkel teli csúcsértekezletet kezdődik csütörtökön az Európai Unió Brüsszelben: az elvileg kétnaposra tervezett, de könnyen lehet, hogy elhúzódó rendezvényen arról kellene dönteniük a tagállamok állam- és kormányfőinek, hogy milyen dokumentummal váltsák fel az EU alkotmányos szerződését, amelyet a franciák és a hollandok 2005 májusában-júniusában népszavazáson elutasítottak.
A megállapodáshoz az összes tagállam hozzájárulására van szükség, így hosszú csúcsértekezletre, éjszakába nyúló egyeztetésekre lehet számítani, s nem lehet kizárni a kudarc lehetőségét sem.
Engednek a lengyeleknek
A legfrissebb hírek szerint az Európai Unió soros német elnöksége kisebb engedményt tett az EU-alkotmány ügyében a szavazási súlyok rendszerének módosítását követelő Lengyelországnak.
Noha a tagállamok elé terjesztett javaslatcsomagjában az eredeti alkotmányban szereplő “kettős többség” alkalmazását javasolja, a kiszivárgott hírek szerint egy lábjegyzetben elismeri, hogy ezt az indítványt két delegáció (a lengyel és a cseh) ellenzi, s ezek azt akarják, hogy a kérdést vitassák majd meg az alkotmány helyére lépő szerződés megszövegezésével megbízandó kormányközi konferencián.
A Kaczynski-ikrek az elmúlt hetekben hajthatatlannak mutatkoztak. “Négyzetgyök vagy halál” – mondta egyikük nemrégiben, ezzel arra utalva, hogy Varsó mindenképp kitart saját javaslata mellett. Azaz, hogy a kettős többség elve helyett egy olyan súlyozási rendszert vezessenek be, amely az országok lakosságszámának négyzetgyöke alapján határozza meg egy-egy tagállam szavazati arányát. A “kettős többség” elve ugyanis a legkisebb, illetve a legnagyobb EU-tagországoknak ad kiemelkedő befolyást – a lengyel változat viszont ezt tompítaná, így kedvezőbb helyzetbe hozva a közepes országokat (Lengyelországot, de például Magyarországot is).
London is hajthatatlan
Varsó ellenvetései azonban csak a probléma egyik oldalát jelentik – legalább ilyen nagy gond a britek meggyőzése. A néhány napon belül távozó Tony Blair miniszterelnök egy olyan tárgyalási álláspontot ismertetett, mely szerint nem fognak elfogadni egy olyan szerződést, amely szerint az Alapvető Jogok Chartája a brit jogszabályok megváltoztatását eredményezheti, nem egyeznek bele semmibe, ami a brit külpolitika és a brit külügyminiszter “helyébe léphetne”, nem fogják feladni a jogrendszer és a rendőrség feletti ellenőrzés képességét, s nem egyeznek bele a minősített többségi döntéshozatal felé való elmozdulásba.
Ez, ha London kitart mellette – szinte esélytelenné teszi a megegyezést. Hiszen ezek összességükben olyan komoly visszalépést jelentenének az EU-alkotmányhoz képest, amibe az eredeti szöveget már ratifikált 18 tagállam nyilván nem menne bele.
A spanyolok máris vétóval fenyegetnek az alkotmányvitában. Ha Nagy-Britannia továbbra is ragaszkodik a tervezett uniós külügyminiszter hatáskörének megnyirbálásához, akkor Spanyolország meg fogja akadályozni egy “állandó” uniós elnök posztjának létrehozását – írta szerdai számában az El País.
Madridot ebben többek között José Manuel Barroso európai bizottsági elnök, valamint Portugália, Luxemburg, Belgium, Olaszország és Magyarország is támogatná – írja a lap spanyol diplomáciai forrásra hivatkozva.Az uniós elnöki tisztségre brit sajtóértesülések szerint Nicolas Sarkozy francia államfő Tony Blairt, a hamarosan leköszönő brit kormányfőt javasolta.
“Madrid nem minden áron fogad el egy új alkotmányt” – idézett a lap egy spanyol diplomatát. “Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a legnagyobb gondokat két olyan ország okozza, mint Nagy-Britannia és Lengyelország, amelyek meg sem próbálták ratifikálni az uniós alkotmányt és most hasznot akarnak húzni belőle” – mondta Alberto Navarro spanyol Európa-ügyi államtitkár.
A lengyelek mégis engednek?
Lengyelország ugyanakkor szerdán már jelezte, hogy kész megállapodásra az EU alkotmányos szerződése ügyében, ha engedményeket kap. Egy nappal az Európai Unió jövője szempontjából sorsdöntőnek tartott csúcsértekezlet előtt a lengyel miniszterelnök már jelezte, hogy országa kész a kompromisszumra a szavazati arányok vitatott kérdésében. Jaroslaw Kaczynski kormányfő a Bild című, német lap szerdai számában megjelent interjúban kijelentette: a jelenlegi alkotmányos szerződésben előirányzott döntéshozatali rendszer megváltoztatását célzó, varsói javaslatnak – mint fogalmazott – nem feltétlenül kell patthelyzethez vezetni a tárgyalásokon. „Jelen pillanatban csak azt akarjuk elérni, hogy vita kezdődjön a szavazati súlyok elosztásáról” – fűzte hozzá a miniszterelnök.
Jaroslaw Kaczynski szerint jó előjel, hogy nem ő, hanem ikertestvére, Lech Kaczynski elnök utazik az állam- és kormányfők – csütörtökön kezdődő – brüsszeli csúcsértekezletére. „Én csak akkor utaznék, ha vétóról lenne szó. Hogy megmondjam, nem szavazzuk meg…” – hangoztatta a miniszterelnök.
Hazánknak tetszik a német verzió
Az alkotmányvitával kapcsolatban a Potsdamban tartózkodó magyar kormányfő hangsúlyozta: mindenképp meg kell állapodni, mert nagyon nagy a kényszer arra, hogy a tagállamok megtalálják a megoldást a vitás kérdésekre. Minden ország érzi, hogy az alkotmányos kérdésekről szóló vita Európát önmagában nem viszi előre, viszont meggátolja abban, hogy fontos kérdésekről tárgyaljon – fogalmazott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Részletek >>>
Magyarország három fontos ügyet vetett fel: látni szeretné az új szerződésben “az alkotmányszerződés értékeit és céljait”, benne a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak biztosítását; fontosnak tartja, hogy a tagállamok közti egyenlőséget és szolidaritást biztosítsa, lehetőséget adjon a megerősített együttműködésre; továbbá őrizze meg az alapjogi EU-chartát. Mindezeket az igényeket “a német elnökségi javaslat kiegyensúlyozottan tartalmazza” – mondta Gál J. Zoltán.
