Külföld

Uniós ügy lett a észt-orosz emlékműviszályból

admin
admin

2007. 05. 03. 18:35

Egyre súlyosabb, immár nyílt konfliktust okoz az Európai Unió és Moszkva viszonyában az észt-orosz emlékműviszály. Miközben Oroszország attól tart, hogy a tallinni szovjet emlékmű áthelyezése lavinát indíthat el a térségben, az unióban már felmerült az is, hogy megszakítják a Moszkvával való partnerségi megállapodást.

Moszkva és Tallinn között a múlt hét óta fokozódik a feszültség, miután az észt főváros központjából a hatóságok döntése alapján eltávolították és egy külvárosi katonai temetőbe helyezték át a II. világháborús szovjet katonák emlékművét. A lépés dühödt tiltakozást váltott ki a jelentős – a lakosság mintegy 25-30 százalékát kitevő – oroszajkú kisebbség körében. Tizenéves fiatalok három egymást követő éjszakán utcai zavargásokban csaptak össze a rendőrökkel, aminek következtében egy fiatal életét vesztette, és több mint százötvenen sérültek meg.

Lavina indulhat el?

Az észtek lépését sokan provokációnak tartják, bizonyos szempontból azonban logikus volt a lépés. Az észtek viselkedése helyes volt, hiszen egy katonai sírhelynek a temetőben, nem pedig a város közepén van a helye – fogalmazott lapunknak Nanofszky György, volt moszkvai nagykövet, aki szerint Oroszország azért vitte politikai síkra az ügyet, mert attól tart, hogy az észt szovjet emlékmű lebontása percedenst teremt majd a térség egyéb államaiban is, és hamarosan Lettország és Litvánia is csatlakozik a „renitenskedőkhöz”. Moszkva félelme nem oktalan, hiszen a lengyelek máris bejelentették, hogy ők is a megemlékezés méltó helyére, a temetőbe helyezik át a szovjet emlékműveket.



Egy Kreml-barát ifjúsági szervezet aktivistái tüntetnek (fotó: MTI)




A konfliktus miatt Oroszországban is zavargások törtek ki, szerdán nacionalista orosz fiatalok behatoltak egy moszkvai szerkesztőség épületébe, háromnegyed órával késleltetve az észt nagykövet ott tartott sajtóértekezletének megkezdését; hírek szerint magát a nagykövet asszonyt is megpróbálták megtámadni. Az épület előtt posztoló rendőrök nem avatkoztak közbe, a harcias fiatalokat végül a riasztott rohamrendőrök távolították el az Argumenti i Fakti lap székházából. A tüntetők csütörtökön köveket hajigált a moszkvai észt konzulátusra, melyet az incidenst követően be is zártak, ugyanis az épület körüli nonstop ifjúsági tüntetések miatt ellehetetlenült a konzulátus munkája.


Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov “természetes reagálásnak” nevezte az oroszok tiltakozását, de hozzátette: a képviselet biztonságát szavatolják, szükség esetén fokozva a már meghozott intézkedéseket. Lavrov csütörtökön közölte, hogy “komoly negatív következményekkel” jártak az orosz-észt kapcsolatokban az észt hatóságoknak a tallinni szovjet hősi emlékmű és a mellette lévő katonasírok áttelepítésére tett lépései. Az orosz fél szerint feltétlenül ki kell vizsgálni a tallinni zavargások során leszúrt orosz állampolgár megölésének körülményeit. Oroszország azt is világossá tette, hogy az Európai Uniónak egyértelműen el kellene ítélnie az észt emlékmű-áttelepítést és az ezzel kapcsolatos rendőri fellépést.

Távolabb az uniótól

Az Észtországban élő orosz kisebbség kérdését is magában foglaló konfliktus azoban komoly kihívást jelent az Európai Unió számára. Az uniónak egészen világosan Moszkva tudtára kell adnia, hogy az ilyen magatartás elfogadhatatlan, és emellett az eddigieknél sokkal határozottabban ki kell állnia a Baltikumban jelentkező etnikai problémák európai megoldása mellett” – írta a Der Standard című osztrák liberális lap.

Mindeközben egyre több tagállam, köztük, Lengyelország és Észtország a mellett emelt szót, hogy az EU egyelőre ne tárgyaljon Oroszországgal a partnerségi, illetve együttműködési megállapodás esedékes megújításáról. A szóban forgó országok azt követelik, hogy mindaddig ne kerüljön sor az Oroszországgal való partnerségi megállapodás újratárgyalására, ameddig a Moszkvával kialakult konfliktusokat nem rendezik. Az észt-orosz viszály mellett említették a Varsó és Moszkva között a lengyel húsáruk oroszországi behozatali tilalma miatt kialakult konfliktust is. Emiatt Varsó hosszabb idő óta akadályozza a tárgyalások újrakezdését az orosz kormánnyal.


Jól jött a konfliktus

Az EU elnöki tisztét betöltő Németország kijelentette, hogy egyelőre nem támogatja az EU és Oroszország tervezett csúcstalálkozójának elhalasztását és minden tőle telhetőt megtesz az észt-orosz viszály enyhítésére. Merkel szerint ez túlságosan kemény eszköz lenne, s egyelőre reménykednek abban, hogy az uniós figyelmeztetések eredménnyel járnak.


Jóllehet Moszkva haragot mutat, nem is jöhettek volna számára jobbkor a tallinni zavargások. Ezek ugyanis érveket szolgáltatnak a Kreml fő irányvonalához, amely szerint Moszkva egyre ellenségesebb külvilággal áll szemben – véli az osztrák Der Standard című liberális lap. Az oroszországi fejlődés kétes irányát jelzi, hogy egy Kremlhez hű ifjúsági szervezet tagjai intéztek támadást a moszkvai észt nagykövetség ellen.

Történelmi viszálykodás

A tallinni második világháborús emlékmű áthelyezése miatt kirobbant észt-orosz konfliktus hátterében a három balti ország – a Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradéka alapján végrehajtott – 1940. júniusi szovjet annektálása áll.

Amikor Észtországot a Szovjetunióhoz csatolták, a lakosság 89 százaléka észt volt, csupán 8,3 százaléka orosz. 1940-ben, majd 1949-ben becslések szerint 70 ezer észtet szállítottak marhavagonokban Szibériába és Oroszország északi területeire, közülük sokan útközben éhség és betegség áldozatai lettek. 1945-ben mintegy 75 ezer észt elmenekült. A második világháború után Sztálin 190 ezer oroszt, ukránt és fehéroroszt telepített be Észtországba. Amikor az észtek 1990-91-ben visszanyerték függetlenségüket, már csak a lakosság kétharmada volt észt, a fennmaradó egyharmadot az oroszok (28 százalék), ukránok és más kisebbségek alkották.

Az észtek szemében a szovjet katonák 1940-ben és 1945-ben is megszállók voltak, az áthelyezett bronzkatona számukra az elnyomás és a dupla – kommunista és szovjet – szolgaság jelképe. Ma Észtország gazdaságilag virágzó demokrácia szabadon választott parlamenttel és egy Svédországban született, Amerikában tanult szociáldemokrata elnökkel. Azok az oroszok, akik 1990 óta legalább öt éve Észtországban élnek, ismerik az államnyelvet és esküt tesznek az észt alkotmányra, megkapják az állampolgárságot, és részt vehetnek a parlamenti választásokon.

A szabad Észtország – a harmadik legmagasabb GDP-növekedéssel a reformországok között – abszolút sikertörténet. Nem Észtországnak, hanem Putyin Oroszországának kell szembenéznie végre egy még mindig tabunak számító múlttal – írta a Der Standard kommentátora.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.