Viktor Janukovics kormányfő arra kérte Ausztriát, hogy töltsön be közvetítő szerepet a kialakult belpolitikai válság megoldásában. Janukovics továbbá panasszal fordult az alkotmánybírósághoz, mert alkotmányellenesnek tartja az elnök rendeletét. Juscsenko a Nemzetbiztonsági Tanács keretében tanácskozott csütörtök délelőtt az ország helyzetéről az ukrán biztonsági szervek vezetőivel, és megerősítette azt az elhatározását, hogy nem vonja vissza a törvényhozó testület szélnek eresztéséről hozott döntését.
A belügyminisztérium közlése szerint Janukovics kormányfő további hatezer híve érkezett csütörtökön Kijevbe. A Nyugat-barát elnök hétfő este oszlatta fel a törvényhozást, miután a múlt héten az őt támogató pártszövetség több parlamenti képviselőjét átcsábították az oroszbarát kormánykoalíciót alkotó erők padsoraiba.
Megszólalt az EU
Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője nyugalomra, visszafogottságra, a párbeszéd újbóli felvételére kérte a szembenálló feleket, s azt hangoztatta: olyan megoldásra van szükség, amely tiszteletben tartja az emberek demokratikus jogait.
Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a csütörtöki brüsszeli bejelentés szerint telefonon beszélt Viktor Juscsenko ukrán elnökkel, illetve Viktor Janukovics kormányfővel és Julija Timosenkóval, a Nyugat-barát ellenzék vezetőjével. Ez volt az első közvetlen EU-lépés az ukrajnai válságban, amely a parlament feloszlatásáról hozott hétfői államfői döntés nyomán robbant ki. Kedden ugyanis az Európai Unió csak egy általánosságban mozgó nyilatkozatot adott ki, aggodalmát fejezve ki az ukrajnai belpolitikai helyzet miatt.
Az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja aktív közvetítői szerepet játszott 2004 decemberében, a „narancsos forradalom” idején, amikor a csalásokkal tarkított elnökválasztást végül tömegnyomásra, s egy bírósági ítélet alapján megismételtették, s a Nyugat felé orientálódó Juscsenko legyőzte ellenfelét, a szintén államfői posztra aspiráló, s az oroszok által támogatott Janukovicsot.
Tehetetlenek
Az ukrán elnök azonban az elmúlt két évben nem sok eredményt ért el országa megreformálásában, s amióta Janukovics – a parlamenti választások nyomán – miniszterelnök lett, Ukrajnát a két politikus, s a mögöttük álló erők folyamatos hatalmi harca jellemzi. Ezt a helyzetet mind az EU-, mind a NATO kiábrándultan szemléli: nyilván ez magyarázza azt is, miért ilyen visszafogott az eddigi brüsszeli reagálás.
Egy magas rangú NATO-diplomata szerint „nincs a Nyugat szempontjából támogatandó erő”, s bár mindenki azt szerette volna, ha Juscsenko jobb teljesítményt nyújt, ez nem így történt. Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár például eleve fel sem hívta az érintett feleket.
