Az SZNT legutóbb tavaly decemberben kérte ki több székelyföldi település lakosságának véleményét a régió területi autonómiájáról. Önkéntesek Kovászna és Hargita megye 23 településén jártak házról-házra mozgóurnákkal. A nem hivatalos, jogi érvénnyel nem rendelkező referendum eredménye szerint a megkérdezettek 99 százaléka támogatja, hogy Székelyföld autonóm státust kapjon, és a szóban forgó települések ehhez tartozzanak.
E sikeren felbuzdulva, az SZNT az elmúlt hétvégén újabb tizenhét Kovászna, Hargita és Maros megyei településen szervezett autonómia-népszavazást, a tervek szerint az itt élő lakosok megkérdezése február 18-án ér véget.
Az SZNT legalább 350 000-400 000 támogató igen szavazatot szeretne összegyűjteni, és az összeállított dokumentációt elküldik az EU, az EB fórumainak, az EU-s tagországok nagyköveteinek, a román államelnöknek, kidolgoznak egy új indoklást, és a parlament elé terjesztik immár a szavazatokkal nyomatékosítva az autonómiatörvényt. A szenátus jogi bizottsága ugyanis éppen a népakarat hiányával indokolta az autonómiastatútum két évvel ezelőtti elutasítását – mondta el az akció indoklásául Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke az erdely.ma című internetes honlapnak.
Jogilag tisztázatlan helyzet
Korábban a román ellenzéki erők – közöttük a Szociáldemokrata Párt, a Konzervatív Párt és a Nagy-Románia Párt – többször bírálták a népszavazást. Felszólították Traian Basescu államfőt és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt, hogy lépjenek fel határozottan az alkotmányellenes népakarat-nyilvánítás szervezői ellen.
Hétfőn a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) mindkét kormánykoalíciós partnere, a Demokrata Párt (PD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is határozottan elítélte a kezdeményezést, törvénytelennek és alkotmányellenesnek nevezve azt. Emil Boc, a PD elnöke felszólította az SZNT vezetőit, függesszék fel a népszavazást. Boc szerint a referendum a “területi szeparatizmusra való felbujtás színét kezdi magára ölteni”, hiszen átlépte a polgári kezdeményezés határát, és “politikai jellegűvé”, mi több “büntetőjogi” kérdéssé vált.
Referendum vagy közvélemény-kutatás?
A demokraták a hét végén még úgy nyilatkoztak, hogy az SZNT kezdeményezése “a törvényesség és az alkotmányosság határát súrolja”. A PNL vezető testülete is határozatot fogadott el a népszavazás kérdésében. Ebben kijelentik, hogy a kezdeményezés alkotmányellenes, illetve törvénytelen, és felszólították a Vasile Blaga PD-s politikus által vezetett belügyminisztériumot, hogy az általa vezetett szaktárca indítson hivatalból vizsgálatot.
Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, aki egyben a PNL elnöke, úgy nyilatkozott, hogy a népszavazás “veszélyes provokációvá” kezd válni. Tariceanu leszögezte: nem érthetnek egyet az etnikai alapú területi önrendelkezéssel. Hozzátette: egyrészt Romániában széleskörű helyi autonómia létezik a közigazgatás decentralizációja következtében, másrészt pedig Románia európai modellnek számít a kisebbségvédelem szempontjából.
Az RMDSZ nem támogatja az SZNT által szervezett népszavazást, ám egyetért a területi autonómia eszméjével – ezt Markó Béla, az RMDSZ elnöke jelentette ki. A vezető romániai magyar politikus emlékeztetett, hogy az érvényben lévő román referendumtörvény nem teszi lehetővé a területi autonómiára vonatkozó népszavazás megszervezését, ezért az SZNT akciója nem referendum, hanem csak “közvélemény-kutatás”. Markó hangsúlyozta: a területi autonómiát parlamenti szavazással, tehát politikai eszközökkel kell megvalósítani.
