Gerald Ford volt az Egyesült Államok 38. elnöke, és az egyetlen, aki nem választással került az ország élére: a Watergate-botrány miatt lemondott Richard Nixont váltotta a Fehér Házban.
Ford januárban tüdőgyulladásban szenvedett, és augusztusban két kardiológiai beavatkozáson esett át a Minnesota állambeli Rochesterben.
Bush: nagy amerikai volt
“Az amerikai nép mindig csodálattal fog emlékezni Gerald Fordra a szolgálat iránti elkötelezettsége, jelleme és kormányának dicséretes vezetése miatt. Ford elnök nagy amerikai volt, aki sok évig odaadóan szolgálta országunkat. Nyugodtságával, tisztességével, józanságával és kiváló ösztöneivel Ford elnök segített begyógyítani a haza sebeit, és helyreállítani a közbizalmat az elnöki tisztségben” – írta Bush crawfordi birtokán kelt közleményében, utalva arra, hogy Ford a Watergate-botrány miatt lemondott Richard Nixont váltotta a Fehér Házban.
Az 1913-ban Omahában (Nebraska állam) született Gerald Rudolph Ford profi sportoló is lehetett volna. Kiváló labdarúgó volt, mégis úgy döntött, hogy jogot tanul a Yale-egyetemen. A II. világháborúban a haditengerészetnél szolgált. A neves szenátor, Arthur Vandenberg tanácsára lépett politikai pályára. Huszonöt éven át – 1948-tól 1973-ig – volt tagja a washingtoni kongresszusnak. 1965-től a republikánusok képviselőházi vezetőjeként hozzáértő politikusnak bizonyult.
Sportoló is lehett volna
1973-ban az Egyesült Államok alelnöke lett, a botrányok miatt visszavonulni kényszerült Spiro Agnew utódjaként. Amikor aztán Richard Nixon elnök maga is kénytelen volt távozni a Watergate-botrány miatt, Gerald Ford került a Fehér Házba. 1974. augusztus 9-én letette a hivatali esküt, egy hónapra rá amnesztiában részesítette elődjét, ami nagy vitákra adott okot politikai körökben. Súlyos örökséget vett át, az a feladat hárult rá, hogy helyreállítsa a nemzet bizalmát az elnökség iránt. Belpolitikájában Ford a gazdasági stabilitás megteremtésén fáradozott, külpolitikájában pedig Henry Kissinger külügyminiszter enyhülési politikáját követte. Helsinkiben 1975. augusztus elsején ő írta alá az Egyesült Államok nevében az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Záróokmányát. Érdemei közt tartják számon, hogy amnesztiát hirdetett a vietnami háború amerikai dezertőrjeinek. 1975 szeptemberében kétszer is merényletet kíséreltek meg ellene.
Ford 1976 őszén alulmaradt a demokratapárti jelölttel, Jimmy Carterrel szemben, de azután is aktívan részt vett a politikai életben. Utóda, Carter ezekkel a szavakkal fejezte ki elismerését: “Mind a magam, mind a nemzet nevében szeretném megköszönni Gerald Fordnak mindazt, amit országunk sebeinek begyógyításáért tett”. 2000-ben kisebb agyvérzésen esett át. Idén januárban tüdőgyulladással kezelték, majd augusztusban a szív vérellátását javító műtétet, angioplasztiát hajtottak végre rajta, négy nappal azután, hogy szívritmusszabályozót kapott.
