A tanulmány készítői rámutatnak, hogy a szélsőjobboldali nézetek nem csupán a lakosság úgynevezett „peremrétegeire” jellemzők, hanem széles körben elterjedtek az egész társadalomban. A korábbi nézetekhez viszonyítva figyelemre méltó az a megállapítás, amely szerint a szélsőjobboldali magatartás erőteljesebben jelentkezik Németország nyugati felében, mint a keleti tartományokban.
Ezzel összefüggésben a szélsőjobboldali jelenségek között említi a tanulmány az idegenellenességet, az antiszemitizmust, továbbá a nemzetiszocializmus ártalmatlan színben való feltüntetését.
Erről a, szakértők szerint megdöbbentő tényről tanúskodik az a tanulmány, amelyet csütörtökön hoztak nyilvánosságra Berlinben. A csaknem ötezer német állampolgár megkérdezésén alapuló tanulmányt a Német Szociáldemokrata Párthoz (SPD) közel álló Friedrich Ebert Alapítvány megbízásából a lipcsei egyetem tette közzé.
A megkérdezettek kilenc százaléka úgy vélte, hogy bizonyos körülmények között a diktatúra a demokráciánál megfelelőbb formája lehet az ország kormányzásának – írja a Deutsche Welle. Négyből egy ember azon a véleményen volt, hogy ha egyetlen párt vezetné Németországot, az „megfelelően összefogná a nemzeti közösség egészét.”
Az idősebbek is szélsőségesek
A dokumentum már bevezetőjében ellentmond annak az eddig uralkodó nézetnek, hogy a szélsőjobboldaliság elsősorban a keleti tartományokban – és ott is mindenekelőtt a fiatalok körében – erős. A megkérdezett nyugatnémetek 9,1 százaléka rendelkezett szélsőjobboldali világképpel, míg a keletnémetek között az arány 6,6 százalékos volt.
A szélsőséges nézetek erősen elterjedtek az idősebb, a hatvan év feletti generáció körében – mutat rá a jelentés, amely ennek alapján gyökeresen új stratégiát sürget a szélsőjobboldaliság ellen. Az eddigi programok ugyanis elsősorban a fiatalabb generációkat célozták meg.
Társadalmi okok
A tanulmány nem kerüli meg a szélsőjobboldali nézetek – illetve magatartás – terjedésének okait sem. Első helyen említi a parlamenti pártok politikájában való csalódottságot, és ezzel összefüggésben a demokratikus politikai befolyásoltság hiányát. Az okok között a második helyen szerepel a gazdasági, illetve szociális helyzettel való elégedetlenség, a munkanélküliség, amely ugyancsak jelentős mértékben járult hozzá a szélsőjobboldali gondolkodás erősödéséhez.
A szerzők a szélsőjobboldali magatartás kapcsán felhívják a figyelmet a fajüldöző, idegenellenes megnyilvánulásokra, továbbá az erősödő antiszemitizmusra. Figyelmeztetnek arra, hogy e nézetek ellen össztársadalmi méretekben, új politikai és szociális programokkal, valamint a demokratikus pártok és intézmények határozott és egyértelmű elhatárolódásának kinyilvánításával kell felvenni a harcot.
