A neonáci párt az északnémet tartomány súlyos gazdasági helyzetét és a növekvő munkanélküliséget meglovagoló, demagóg és populista kampányának köszönhetően a voksok 7,2 százalékát megszerezve jutott be Mecklenburg-Elő-Pomeránia parlamentjébe, így képviselői Szászország után immár a második helyi törvényhozásban fejthetik ki hivatalosan is alkotmányellenesnek, szélsőségesnek, fajüldözőnek és antiszemitának mondott nézeteiket.
Összefogást sürgetnek
Ez a magyarázata annak, hogy hétfőre valamennyi nagy párt riadót fújt az NPD ellen, összefogást, továbbá a tartomány felemelkedése érdekében ésszerű gazdasági és szociális programokat sürgetve a szélsőjobboldal visszaszorítása érdekében. A pártok ugyanakkor egymást is vádolták az NPD előretörése miatt, s ezt a vádat a legszemléletesebben a Zöldek egyik vezető képviselője fogalmazta meg, hangoztatva: erre a veszélyre nem a választások utáni éjszaka kellett volna rádöbbeni, hanem az NPD aktivistáinak rendkívül durva kampánya és a Németországban élő külföldiek ellen végrehajtott sorozatos támadások nyomán.
Wolfgang Thierse szociáldemokrata parlamenti alelnök ugyanakkor természetesnek nevezte, hogy az emberek a súlyos problémákra az NPD által kínált „legegyszerűbb megoldásokat” keresték, s hangoztatta, hogy a párttal szemben parlamenti eszközökkel kell felvenni a harcot. Ronald Pofalla, a konzervatív CDU főtitkára ugyancsak annak a nézetnek adott hangot: a pártoknak együttesen kell fellépniük az NPD-vel szemben, s együtt kell bebizonyítaniuk, hogy „sarlatánokról” van szó.
Alacsony részvétel
A szélsőjobboldali párt előretörése mellett nagy visszhangot váltott ki a rendkívül alacsony részvétel, ami mind a Berlinben, mind Mecklenburg-Elő-Pomerániában mintegy tíz százalékkal maradt el a legutóbbi választáson regisztrált szavazói aktivitástól. Elemzők ezt elsődlegesen a politikával szembeni, erősödő kiábrándultsággal magyarázták. További okfejtésként szerepelt a nagy pártok, a konzervatívok és a szociáldemokraták szemben megnyilvánuló csalódottság, az üresnek tartott programok elutasítása. Megfigyelők szerint ez a kiábrándultság is egyértelműen a szélsőjobboldal malmára hajtotta a vizet, amit jelzett az is: az NPD képviselői nemcsak Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományi parlamentjébe jutottak be, hanem a főváros, Berlin néhány kerületi önkormányzati testületébe is.
Nem működött a „Merkel-effektus”
Általános vélekedés szerint a vasárnapi két tartományi választásnak nincs igazi nyertese, bár a szociáldemokraták nemcsak a berlini, hanem a schwerini szereplést is megelégedéssel nyugtázták. Az önálló tartománynak számító Berlinben az SPD jelentős fölénnyel nyert, míg a CDU a fővárosban még soha nem szerepelt olyan rosszul, mint most. Mecklenburgban is a szociáldemokraták végeztek az élen, de nagymértékben csökkent az SPD-re adott szavazatok száma. Az északnémet tartományban visszaestek a konzervatívok is, nem érvényesült a remélt „Merkel-effektus”, az a tény, hogy a kancellár asszony az egykori keletnémet tartományból származik.
Berlinben – s elsősorban Kelet-Berlinben – mintegy tíz százalékkal esett vissza a baloldali PDS, ami a párt vezetőit – az első nyilatkozatok alapján – alapos elgondolkodásra készteti. Megfigyelők valószínűnek tartják, hogy a fővárosban az eddigi SPD–PDS koalíciót a szociáldemokraták és a Zöldek kormányzati szövetsége váltja fel. Mecklenburg-Elő-Pomerániában a választások nyomán teljesen nyitott a koalíciós képlet, de nem kizárt, hogy a tartományban az eddigi SPD–PDS kormányzás helyett „nagykoalíció” jön létre, azaz a súlyos problémák enyhítése érdekében – akárcsak szövetségi szinten – az SPD és a CDU köt politikai házasságot.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
