Az infláció hatásától megtisztítva 3,4 százalékos növekedés nagyrészt az iraki és afganisztáni háború, az üzemanyagárak növekedése és a békefenntartó hadműveletek kiterjesztése miatt következett be. A kiadások közel fele, 48 százaléka az Egyesült Államokra jutott, ami a részesedésének növekedését jelzi az egy évvel korábbi 47 százalékról. Őt Nagy-Britannia, Franciaország, Japán és Kína követi egyenként 4-5 százalékkal.
A katonai kiadások a világ bruttó hazai termékének (GDP) 2,5 százalékát teszik ki, ami egy tized százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az üzemanyagárak emelkedése lehetővé tette a kőolaj-exportáló országok katonai kiadásainak növelését, egyebek között Algériában, Azerbajdzsánban, Oroszországban és Szaúd-Arábiában. A fegyverexportőrök élén Oroszország áll 2001 óta, tavaly az eladások mintegy 30 százaléka származott onnan. Őt követi az Egyesült Államok, Franciaország, Németország és Nagy-Britannia.
A jelentés megállapítja, hogy a nemzetek közötti hagyományos háborúktól a nem állami csoportokkal – felkelőkkel, terroristákkal – vívott fegyveres konfliktusok felé tolódik el a hangsúly. Az intézet arra figyelmeztet, hogy a békefenntartó műveletek túlléphetik az ENSZ és más intézmények teherbíró képességének határát: jelenleg 58 ilyen nemzetközi művelet folyik, miközben 1948 és 1989 között összesen is csak 40 volt.
