Külföld

Újabb egy év házi őrizet a mianmari ellenzék vezetőjének

admin
admin

2006. 05. 27. 12:21

szabadon bocsátást sürgető nemzetközi felhívások ellenére a mianmari hatóságok újabb egy évvel meghosszabbították Aung San Suu Kyi ellenzéki vezető házi őrizetét - közölték szombaton reggel helyi belügyminisztériumi források.

A hatóságok döntése kevesebb mint huszonnégy órával azután született, hogy Kofi Annan ENSZ-főtitkár Aung San szabadon engedését sürgette a délkelet-ázsiai országot irányító junta vezetőjéhez, Than Shwe tábornokhoz intézett felhívásában. Annan abból az alkalomból fordult a junta fejéhez, hogy szombat éjfélkor lejárt az ellenzéki vezetőre kiszabott házi őrizet. Szemtanúk szerint Yangon városában, Aung San otthona körül a hatóságok fokozták a biztonsági intézkedéseket, az ellenzéki aktivista hívei pedig befejezték a szabadon bocsátás érdekében a ház közelében folytatott virrasztásukat.

A demokratikus átalakulást remélő burmaiak zöme a 60 éves ellenzéki politikusba veti reményeit. Aung San Suu Kyi – Aung San tábornoknak, Burma nemzeti hősének, a brit gyarmati uralom elleni felszabadító harc egyik vezetőjének a leánya – az utóbbi tizenhat évből több mint tízet börtönben vagy házi őrizetben töltött. Legutóbb 2003 májusában helyezték házi őrizetbe azt követően, hogy hívei újra meg újra összecsaptak a junta támogatóival az ország több körzetében.

Aung San Suu Kyi gyermekkora óta külföldön nevelkedett. Arisztokrata származású diplomata anyja nagykövet volt Indiában, s lánya vele utazott Újdelhibe. 1964-67 között az oxfordi egyetemen tanult filozófiát, politikatudományt és gazdaságtörténetet, majd egy ENSZ-titkárságon dolgozott. 1972-ben férjhez ment a brit Michael Arishoz, aki a buddhista vallással és Tibettel foglalkozott. A házaspárnak két gyermeke született. 28 évi távollét után 1988-ban tért haza Burmába, amelyet akkor éppen súlyos belpolitikai válság rázott meg, a diákok és munkások állandó tüntetésekkel próbálták megbuktatni a diktatúrát. Aung San Suu Kyi ekkor vált Burma “második függetlenségi háborújának” vezéralakjává, szabad választásokat és politikai reformokat követelve járta az országot. Férje 1999 tavaszán halt meg Nagy-Britanniában, ahová az asszony a hatóságok engedélye ellenére nem utazott ki, mert tisztában volt vele, hogy többé nem engedik vissza hazájába.

Hiába győztek

Az 1988-as tüntetéseket a hadsereg brutálisan leverte, 1988. szeptember 19-én új katonai junta vette át a hatalmat, amely még a korábbi diktatúránál is kegyetlenebb rendszert vezetett be (Burmát 1962 óta tábornokok kormányozzák). Öt nappal később Aung San Nemzeti Liga a Demokráciáért elnevezéssel pártot alapított, amelynek főtitkáraként a junta távozását, ideiglenes kormány felállítását és szabad választásokat követelt. Ezért 1989. július 20-án házi őrizetbe helyezték. Pártja nagy fölénnyel megnyerte ugyan az 1990-es törvényhozási választásokat, de a junta megtagadta a hatalom átadását.

Aung San Suu Kyi harcát számos nemzetközi kitüntetéssel díjazták: 1990-ben megkapta az Európai Parlament által adományozott Szaharov-díjat, majd 1991-ben – első burmaiként – a Nobel-békedíjat. 2000-ben Bill Clinton amerikai elnök Szabadság érdeméremmel tüntette ki, idén pedig az Olof Palme-díjat ítélték neki.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.