Nagyvilág

A boszniai szerbek 2014-es EU -tagságban bíznak

Bosznia-Hercegovina reményei szerint 2014-ben válhat az Európai Unió tagjelölt országává. A délszláv államban kedden lép hivatalba a nemzetközi közösség által kinevezett 75 éves német főmegbízott.

A német Christian Schwarz-Schilling, aki a brit Paddy Ashdownt váltja a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottjának tisztségében, kedden Szarajevóban lép hivatalba. Elődje mintegy négy évig felügyelte a békefolyamatot, és a politikai reformok végrehajtását az országban.

A ma hivatalba lépő 75 éves kereszténydemokrata politikus egykoron a német kormány tagja volt, 1995 óta közvetítőként játszott szerepet a boszniai tartós béke megteremtésében – írja a BBC.

Schwarz-Schilling hangsúlyozta, hogy nem kíván változtatásokat kierőszakolni, sokkal inkább a jó tanácsadó és támogató szerepét szeretné betölteni. Elmondása szerint a boszniai politikusok kezébe adná vissza a felelősség egy részét, és csökkentené a posztjával járó széleskörű befolyást. A poszttal járó jogköröket csak a legvégső esetben fogom teljes mértékben kiaknázni – mondta, elődjére utalva, aki hatalmával élve jelentős politkai, gazdasági és biztonsági reformokat hajtott végre, valamint segített a boszniai állami intézmenyek kiépítésében.

Megkezdődtek a tárgyalások

Bosznia-Hercegovina szerdán Szarajevóban már megkezdte európai uniós kapcsolatainak szorosabbra fűzését célzó tárgyalások első fordulóját. A stabilizációs és társulási megállapodást kidolgozni hivatott tárgyalási folyamat jelentheti az első lépést a délszláv ország leendő EU-tagsága felé vezető úton. A bosnyák kormány arra számít, hogy nyolc év múlva válhat tagjelöltté – mondta a bosznia-hercegovinai tárgyalóküldöttség vezetője, Igor Davidovic.

Úgy számítjuk, hogy egy év alatt fejezzük be a tárgyalásokat a megállapodásról – nyilatkozta a Nezavisne Novine napilapnak. Megítélésük szerint további hét év kell ahhoz, hogy megvalósítsák a tagjelöltséghez szükséges reformokat.

Lemaradás

Bosznia-Hercegovina elmarad a többi jugoszláv utódállamtól az EU-val való kapcsolatok szorosabbra fűzésében. Szlovénia tavaly tagja lett a közösségnek, Horvátország októberben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat, Macedóniával már kötött társulási és stabilitási egyezményt az EU-val, Szerbia-Montenegró pedig tavaly novemberben kezdte meg a társulási és stabilizációs tárgyalásokat Brüsszellel.

Feltétel: együttműködni Hágával

Az EU- tagországok hétfői külügyminiszteri tanácskozásán ismét arra kérték Szerbia-Montenegrót és Bosznia-Hercegovinát, hogy tegyenek “döntő lépéseket” a hágai Nemzetközi Törvényszék által körözött személyek, mindenekelőtt a boszniai szerbek két egykori vezetője, Radovan Karadzic és Ratko Mladic kézre kerítésére.

A tanácskozáson emlékeztettek: az EU beleegyezett, hogy tárgyalásokat kezd a stabilitási és társulási egyezmény megkötéséről Szerbiával, illetve Boszniával, de ezek menete, illetve végkifejlete egyebek között a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való teljes körű együttműködéstől függ. A szerb-horvát háború két tábornokának tíz éve sikerül kijátszania a nemezetközi közösséget, elkerülve egyelőre a felelősségre vonást.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik