Pétervári barát
Az idén negyvenedik életévében járó Medvegyev a Szentpétervári Egyetemen szerezte jogi diplomáját, s az 1990-es években Putyinnal együtt sokáig dolgozott az ottani városi vezetésben. A jelenlegi elnök politikai karrierjének felívelése után ő volt az első, aki Moszkvába jött. Putyin miniszterelnökségének idején a kormányzati adminisztráció második embere volt, majd politikai mentorának elnöki kinevezését követően a Kreml apparátusát irányító Alexander Volosin helyettese lett, 2003-ban pedig ő maga vette át az irányítást.
Váratlan és előremutató személycseréket hajtott végre a vezetőségben Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki első miniszterelnök-helyettessé nevezve ki Dmitrij Medvegyevet, a Gazprom elnökét, és tárcája megtartása mellett szintén miniszterelnök-helyettessé léptette elő Szergej Ivanov védelmi minisztert.
Az előléptetések találgatások lavináit indították el, abban azonban szinte teljes az egyetértés a politikai elemzők között, hogy a kinevezések igazi jelentőségét elsősorban Putyin politikai örökösének dimenziójában érdemes értékelni. Az utódkeresés folyamata elkezdődött, kommentálta a bejelentést Lilia Sevcova moszkvai elemző a Financial Timesnak, hozzátéve, hogy Putyin ezzel végleg eloszlatta azokat a kételyeket, melyek szerint az elnök 2008-ban nem akar megválni pozíciójától, és akár az orosz alkotmány módosításával harcolja ki harmadik mandátumának törvényes feltételeit.
Versengés vagy imázsépítés
A szentpétervári technokratákhoz sorolt Medvegyev az első számú utódjelölt, a tartalék pedig a fegyveres erők és titkosszolgálati érdekcsoportokat képviselő Ivanov – fejtegette Putyin bejelentésének elsődleges üzenetét lapunk kérdésére Sz. Bíró Zoltán történész, a régió szakértője, hozzátéve, hogy a korainak tűnő bejelentés további találgatásokra adhat okot.
Putyint ugyanis anno nagyon rövid idővel az 1999-es elnökválasztás előtt emelte ki a névtelenségből Jelcin, ám a ’90-es évek reformjaiba fizikailag is belefáradt államfő népszerűsége akkor nagyon alacsony volt, ellentétben Putyin mostani megítélésével. Így Sz. Bíró szerint logikusnak tűnhet Putyin szempontjából a következő elnökválasztásig hátra lévő időszakot arra felhasználni, hogy felépítse utódja politikusi arculatát, növelje ismertségét és népszerűségét.
Ezt a szándékot bizonyítja az is, hogy a változásokat Putyin annak a bizottságnak az ülésén jelentette be, amely Medvegyev vezetésével egészségügyi, lakásépítési, oktatási és mezőgazdasági projektek megvalósítását menedzseli összesen négymilliárd dollárból, s amely ezáltal kiváló terepe a népszerűségnövelő intézkedéseknek.
A következő időszak persze ugyanúgy a verseny időszaka is lehet, hiszen az, hogy most egyértelműnek tűnik a sorrend a két jelölt között, nem jelenti azt, hogy ez nem változhat 2008-ig. Alex Makarkin, a The Moscow Timesnak nyilatkozó orosz politikai elemző szerint Putyin kifejezetten azért léptette elő a két elnökaspiránst még jóval az államfőváltás előtt, hogy próbára tegye a jelöltek politikai képességeit, tesztelje, miként irányítanák az országot, ha rájuk kerül a sor.
Ő lehet a „puhább” elnök
A mostani sorrend mindenesetre azok számára kedvező, akik azt várják, hogy a következő elnök gyakrabban nyúl majd a demokrácia eszköztárához, mint a katonai megoldásokhoz. Medvegyev és Ivanov közül az utóbbi hatalomra kerülése esetén vélhetően fontosabb szerepet kapnak a fegyveres erők, nem véletlen, hogy a védelmi miniszter miniszterelnök-helytettesi kinevezését Putyin a hadsereg érdekeinek hangsúlyosabb kezelésével indokolta.
Az előléptetéssekkel persze korántsem biztos, hogy két főre szűkült a lehetséges Putyin-utódok köre. Az, hogy Medvegyev és Ivanov évekkel esetleges elnöki jelöltségük előtt a figyelem középpontjába kerültek, azt is jelenti, hogy ellenfeleik bőven kaptak időt lejáratókampány megszervezéséhez, kompromittáló információk nyilvánosságra hozatalához. Ez pedig egy nevető harmadik malmára hajthatja a vizet – boncolgatta a lehetőségeket a The Moscov Timesnak nyilatkozó Vlagyimir Pribilovszkij elemző, megemlítve az esetleges befutók közt Putyin egyik jó barátját, Vlagyimir Jukint, akit az orosz elnök nemrég nevezett ki a monopolhelyzetben lévő orosz vasúti vállalat élére.
Akárki is lesz végül Putyin jelöltje 2008-ban, a távozó elnöknek aligha jelent majd gondot utódjának megválasztása. A teljes mértékben kormányzati ellenőrzés alatt álló orosz tévécsatornák eddigi is hatékony segítségnek bizonyultak a választók meggyőzésében, elemzők szerint ráadásul a ’90-es éve reformjai után jelentős többségben vannak azok, akik a stabilitás és a kiszámíthatóság érdekében szívesen szavaznak arra, akit a népszerű Putyin kijelöl utódjául.
