A II. Vatikáni Zsinatot megelőzően a boldoggá avatási eljárás leghamarabb csak a jelölt halála után 25 évvel kezdődhetett el és a ma is érvényes szabályok szerint legalább öt évig kell tartania. XVI. Benedek azonban jelentősen lerövidítette a várakozási időt elődjének esetében, mint ahogyan azt II. János Pál pápa Kalkuttai Teréz Anyanál tette.
A boldoggá avatási eljárás azzal kezdődik, hogy a Lateráni Bazilikában felolvassák az eljárást lefolytató bíróság kinevezéséről szóló dekrétumot. Ez a bíróság fogja a következő hónapokban meghallgatni a tanúkat és tanulmányozni a Karol Wojtyla életéről szóló dokumentumokat.
Szlavomir Oder lengyel pap, a boldoggá avatási eljárás posztulátora, a tanúk névsorának ismertetését és azok eskütételét követően maga is esküt tesz. A posztulátor feladata, hogy összegyűjtse a szentté avatási eljárás lefolytatásához szükséges adatokat. Oderhez már eddig is az elhunyt pápa erényeit bizonyító levelek és emailek lavinája érkezett – miután Rómában és Krakkóban a templomok kapujára kifüggesztett hirdetésekben kérte, hogy jelentkezzenek, akiknek “mondanivalójuk van”. A boldoggá avatáshoz legalább egy csoda bizonyítása is szükséges. Az eljárás évekig is eltarthat, feltéve, ha a hivatalban lévő pápa nem tesz további engedményeket.
