 |
Csütörtökről péntekre virradóra az amerikai, brit és ausztrál csapatok Kuvaitból kiindulva átlépték az iraki határt és megindultak Bászra, illetve Bagdad felé. Szombat reggel Bászra külvárosainál jártak a brit és amerikai csapatok, miután egy komplett iraki hadosztály – az 51. számú – megadta magát. Az iraki egység a dezertálók magas száma miatt kényszerült a megadásra, így már nem tudta védeni a dél-iraki nagyváros előterét.
Péntek éjjel a törökök Észak-Irakba vonultak, egyelőre csak 1000-1500 emberükkel. Egyelőre nem világos, hogy a törökök amerikai belegyezéssel lépték-e át az iraki határt. Szombatra a britek elfoglalták a stratégiai fontosságú Al-Faw-félszigetet a Perzsa-öböl partvidékén, illetve Umm-Kaszr kikötővárosát is bevették a szövetségesek. E város körül azonban még harcok folytak – szórványosan szombat hajnalban. A szárazföldi erők 375 kilométerre voltak péntek este Irak fővárosától, az utolsó megerősített hírek szerint Nassziriáig, az Eufrátesz folyóig jutottak. Az akcióban 2 ezer páncélos jármű, és – csak amerikai részről – 35 ezer tengerészgyalogos vesz részt. Az események eszkalálódása a korábbi Öböl-háborúhoz képest, az 1991-es hadműveletekhez képest meglepőnek minősíthető.
A vártnál előbb támadtak szárazföldön
1991-ben ugyanis több hetes légitámadások, előkészítő légicsapások előzték meg a szárazföldi alakulatok bevetését. Most azonban az angolszász szövetségesek komolyabb bombázások nélkül, helikopteres támogatással kezdték meg a sivatagi hadműveleteket.
Ezek a hadműveletek a jelenlegi – igencsak gyéren szállingozó – információk szerint sikeresek: amerikai páncélos ékek gyalogsági kiegészítéssel, Bradley harcjárművek és Abrams tankok, Kiowa helikopterek segítségével, éjjellátó berendezésekkel felszerelve haladnak át az iraki területeken.
 |
Rumsfeld: jól mennek a dolgok
Nagyobb, komolyabb ellenállásba eddig nem ütköztek, legfeljebb a gránátok okozhattak zavart, ám ezek a páncélosok ellen nem sokat számítanak. 25 iraki katona adta meg magát a dél-iraki harcok második napján. Egy nappal korábban tizenheten tették le a fegyvert. Több iraki tankot (köztük T-72-eseket) és szállítójárművet is kilőttek az amerikaiak.
Nem véletlen, hogy Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter kijelentette: Irakban jól mennek a dolgok, és a bagdadi rezsimnek nincs jövője.
Több frontszakaszon is nyomulnak Bagdad felé az amerikai csapatok, miközben a britek a stratégiai fontosságú Al-Faw félszigeten vívtak csatákat. Az Al-Faw teremti meg az összeköttetést a Perzsa-öböl opartvidéke és Irak belső területei között. Az ausztrálok elsősorban felderítő jellegű szerepet játszanak – a kontinensnyi ország kormányilletékesei szerint. Tony Blair brit kormányfő volt az első egyébként, aki elismerte, hogy az angolszász csapatok szárazföldi harcokba is bocsátkoztak. Rumsfeld amerikai védelmi miniszter ugyanis nem volt hajlandó kommentálni ezeket az értesüléseket.
 |
Mi történik Bászránál?
Délen, az Al-Faw-tól nem messzire, Bászra környékén, Irak második legnagyobb városa körül szintén katonai aktivitás figyelhető meg. Az azonban nem tisztázott, hogy mekkora erők vesznek részt a harcokban. (Korábbi információk szerint 35 ezer amerikai tengerészgyalogos lépte át az iraki határt, de az, hogy ők merre tartanak, azt jelenleg nem lehet biztosan megállapítani.)
Ellentmondóak a hírek atekintetben is, hogy az iraki csapatok felgyújtottak-e olajkutakat, és ha igen, akkor mennyit. Rumsfeld amerikai védelmi miniszter kezdetben 3-4 kút belobbantásáról beszélt Dél-Irakban. Észak-Irakban viszont Kirkuk környékéről, Kurdisztánból jelentették olajkutak égését.
 |
Amerikai és iraki veszteségek
Időközben kiderült: három amerikai helikopter is lezuhant az eddigi operációk során. Különleges helyzet állt elő azonban: két gép is Kuvait fölött zuhant le, így ezek valószínűleg nem harci cselekmények következtében váltak harcképtelenné. Két helikopter egyébként kényszerleszállást hajtott végre, személyzetüket így meg tudták menteni a segítségükre érkező társaik. Egy CH-46 Sea Knight csapatszállító helikopter azonban úgy zuhant le Kuvaitban, hogy mind a 16 fedélzeten tartózkodó katona (köztük négy brit) életét vesztette.
Az USA eddig két katonájának elesését ismerte el harci cselekmények közben. Irak négy katonája elvesztését ismerte be az első nap után. Az arab ország közlése szerint hat további harcos megsebesült.
Bombázások Bagdadban és Moszulban
Két iraki nagyvárosból szinte folyamatosan, illetve felváltva érkeztek a hírek arról, hogy az angolszász szövetségesek bombázásokat hajtanak végre. Különösen az észak-iraki Moszulban volt sok légiriadó. Ez a város az olajkitermelés egyik központja, ezért igen fontos a szerepe.
Bagdadban Szaddám Huszein rezidenciáit bombázták az amerikaiak, valószínűleg azonban nem érték el céljukat: az iraki vezető – úgy tűnik – megúszta a támadást.
Az iraki légvédelem, mind Bagdadban, mind pedig Moszulban aktív maradt. Ennek ellenére a fővárosban három kormányzati épület szenvedett károkat, és több lakóház égett le.
 |
Iraki rakétatámadások Kuvait ellen
Csütörtök reggel óta immár a tizedik rakétát – talán egy Scudot is – lőtte ki Irak Kuvait felé. A tizedik rakétát a szövetséges angolszász erőknek sikerült megsemmisíteniük. A megsemmisítést Patriot rakétával végezték. Minderről Kuvait katonai szóvivője, Juszef Al-Mulla beszélt a kuvaiti állami televízióban. Az eddigi tíz kilőtt iraki rakétából hármat semmisítettek meg a szövetségesek, kettő pedig a tengerbe hullott.
Ugyancsak ehhez kapcsolódik a hír, hogy immár Irak is elismerte, hogy rakétákat lőtt ki. Azt azonban vitatják, hogy Scud lett volna a rakéta. Mindez egyes elemzők és politikusok – így például a magyar parlament külügyi bizottságát vezető Szentiványi István – szerint felveti annak a valószínűségét, hogy az arab ország valóban megsértette az ENSZ korábbi határozatait.
Nyugat-Irakban repülőtereket foglaltak el az amerikaiak
Több hír érkezett Nyugat-Irakból. A jelentések szerint az Egyesült Államok arról tájékoztatta Izraelt, hogy a szövetségesek Nyugat-Irakban is tevékenykednek. Ez a tevékenység – úgy tűnik – sikeres volt, mert két repülőteret, a H2 és a H3 fedőnevűt elfoglalták az angolszász csapatok. Ez azt jelenti, hogy az Izrael számára kulcsfontosságú nyugat-iraki területekről nem indíthatók rakéták, s így nem fenyegeti a zsidó államot az 1991-es Öböl-háborúhoz hasonló rakétatámadás.
