Nagyvilág

Bush bizonyítékot ígér – itthon ellenzik a háborút

Az amerikai elnök keddi beszédében nem üzent hadat Iraknak. A magyarok többsége még az ENSZ felhatalmazása esetén is ellenzi a háború megindítását.






Január 29.: A Biztonsági Tanács a fegyverzetellenőrök jelentéséről tárgyal
Január 31.: Bush elnök Camp Davidben találkozik Tony Blairrel
Február 5.: az USA a Biztonsági Tanács elé tárja Irak-ellenes bizonyítékait
Március 27.: a fegyverzetellenőrök újabb jelentésének megjelenése  

George W. Bush amerikai elnök keddi kongresszusi beszédében azt ígérte, hogy a jövő héten az iraki fegyverprogram létét bizonytó dokumentumokkal szolgál az ENSZ-nek. Amennyiben Irak nem teljesíti a fegyverek leszerelését, „a nép biztonsága és a világ békéje” érekében az Egyesült Államok szövetségeseivel támadást indít az engedetlen ország ellen. (Az elnök beszédében nem nevezte meg a szövetség tagjait.)

Bush felkérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy február 5-én üljön össze és hallgassa meg Colin Powell külügyminisztert, aki amerikai hírszerzési értesülések alapján tájékoztatni fogja a testületet Irak fegyvergyártási programjairól. Bush ország-világ értésére adta, hogy elszánta magát Irak lefegyverzésére az ENSZ támogatása nélkül is.

Az elnök más országokról – Észak-Korea, Irán – is említést tett, a fő csapásirány azonban a fő ellenség, Irak volt. Vele kapcsolatban több indexre tett fegyverről, főleg biológiai fegyverekről is említést tett, melyekkel Szaddám és rezsimje nem számolt el, és „így hazudott a világnak”.







A vezető amerikai gazdaságkutató intézet, a Conference Board irányadónak tekintett fogyasztói bizalmi mutatója januárra 79,0 pontra csökkent (december: 80,3, november: 84,9). Javuló trendet mutat az amerikai kereskedelmi minisztérium által kedden nyilvánosságra hozott lakóingatlan-értékesítési adat: a decemberi mutató a -4,1 százalékos elemzői becsléssel szemben 3,5 százalékkal növekedett, és ezzel tavaly mindenkori rekordot ért el az eladott lakóingatlanok száma. A tartós fogyasztási cikkek megrendelései csak a hadászati megrendeléseknek köszönhetően növekedtek decemberben 0,2 százalékkal, ezek nélkül 0,2 százalékkal visszaestek. A washingtoni kereskedelmi minisztérium közleménye szerint a decemberi rendelésnövekedés ezzel együtt is alaposan elmarad a 0,9 százalékos elemzői várakozásoktól. 

Bush az amerikai gazdaságról

Beszédében az elnök az amerikai gazdaság jelenlegi helyzetét is elemezte. Vélekedése szerint a recesszió, a terrortámadások, a könyvelési botrányok és a részvénypiac visszaesése után a gazdaság állapota ismét javulóban van, a növekedés azonban még nem elégséges. Hangsúlyozta, hogy az általa szorgalmazott gazdaságélénkítő csomag lendületet adhat a gazdaságnak.


Bush a konkrét gazdasági intézkedési csomag mellett újból és hangsúlyozottan kiállt a levegőszennyezés 70 százalékos csökkentését célzó terve mellett is. Az elnök azt is bejelentette, hogy tíz év alatt összesen 400 milliárd dolláros többletkiadást szán a nyugdíjasok egészségbiztosítási rendszerének sokat emlegetett reformjára. A következő öt évre ezenkívül újabb 15 milliárd dollárnyi pénzt helyezett kilátásba az AIDS elleni küzdelemre, amelynek fő célpontjaként Afrikát és a Karib-térséget jelölte meg.

Népszerűsítő beszéd

A kommentárok szerint nem hangzott el nyílt hadüzenet, az elnök sokkal inkább az amerikai népet igyekezett meggyőzni a háború szükségességéről. A BBC-nek és a CNN-nek nyilatkozó elemzők szerint a beszéd nagy valószínűséggel javít az elnök utóbbi időben csökkenő népszerűségén.

A kongresszus demokrata tagjai egyetértettek Bush háborús törekvéseivel, bár hozzáfűzték: az elnöknek többet kell tennie azért, hogy meggyőzze a világot a háború jogosultságáról. Elutasítóan nyilatkoztak azonban a beszéd másik vonulatával kapcsolatban, amelyben az elnök az amerikai gazdasággal, az új, általa bevezetendő adórendszerrel és az egészségügy helyzetével foglalkozott. Vélekedésük szerint Bush adócsökkentő programja a gazdagoknak kedvez.







A bizonytalanságot, illetve az itthon tapasztalható ellenérzést várhatóan fokozza az a szerdai napilapokban megjelent hír, mely szerint a Pentagon azt kérte a magyar kormányzattól, hogy a hazánkba érkező arab származású amerikaiak civilként, Ferihegyen keresztül utazhassanak Taszárra. Juhász Ferenc – ugyancsak a szerdai hírek szerint – elutasította az amerikaiak szerződésmódosításra vonatkozó ajánlatát. 

A magyarok biztosak a háborúban, de nem támogatják

Bush elnök háborút legitimálni igyekvő beszéde valószínűleg hidegen hagyja majd a magyar lakosságot, amely egyértelműen a háború elutasítása mellett tette le a garast a legutóbbi felmérések szerint. A Magyar Gallup Intézet által megkérdezett felnőtt magyar lakosság 80 százaléka tudott vagy akart válaszolni az Irak elleni háborúval kérdésre.

Az érdemi választ adóknak, tehát a megkérdezettek 80 százaléknak több mint a fele vélekedett úgy, hogy az USA az ENSZ felhatalmazása nélkül is megtámadja Irakot, míg 32 százalékuk azt válaszolta, hogy az USA az ENSZ felhatalmazása nélkül is megteszi ezt. A válaszolóknak mindössze 13 százaléka mondta azt, hogy Amerika egyáltalán nem támadja meg Irakot, vagyis a teljes magyar felnőtt lakosság 10 százaléka szerint nem indít az USA katonai akciót Irak ellen.

A válaszolók 82 százaléka az ENSZ felhatalmazásával indított akciót is ellenzi, és csak 18 százalék értene egyet vele. A felnőtt magyar lakosságnak tehát csak 17 százaléka, vagyis csupán minden hatodik felnőtt támogatna egy ENSZ-felhatalmazással indított akciót. 

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik