Hét és fél év után véget ért a Breaking Bad előzménysorozataként induló Better Call Saul, mely egyedülálló módon cáfolt rá a spinoffokkal kapcsolatos előítéletekre. Miben volt tökéletes a sorozat és miben nem? Baj-e, hogy véget ért és ha nem, miért nem? Megérte-e végignézni 61 epizódot arról, hogy egy eredendően rossz ember később is rossz marad?

Megnéztük a Sárkányok háza első részeit, és jelen állás szerint nemcsak megugrotta a nagy előd Trónok harca színvonalát, de meg is haladta azt.

Sikerkönyv ide vagy oda, az Ahol a folyami rákok énekelnek épp az a film lett, amelynek láthatóan egyetlen célja, hogy akinek nincs kedve 450 oldalt végigrágni, az két óra alatt zanzásítva kapja meg a sztorit, amiből épp a regény veleje maradt ki. Kritika.

A Tűnj el! és a Mi rendezője harmadik filmjében még nagyszabásúbb történetet mesél. Horror? Sci-fi? Western? Egy összeesküvés-elméletektől megbetegített, gyanakvó társadalom rajza? Ez mind a Nem. Kritika.

Az Under the Banner of Heaven egy megtörtént kettősgyilkosságot tár fel, egyúttal a vallási fanatizmus legsötétebb bugyraiba vezet. A sorozat fő erőssége a spirituális vívódás bajnoka, Andrew Garfield alakítása.

Vadállatos túlélőthrillert adnak a mozik, pedig az ilyesmit újabban inkább a streamingoldalakra száműzik. Örüljünk neki, hogy a Fenevaddal nem így történt. Kritika.

A Svindler főszerepében Oscar Isaac hideglelősen alakítja a háborús veteránt, aki aszketikus árnyékéletet él, de bármelyik pillanatban kitörhet belőle a vadállat. Kritika.

Ezúttal nem a moziban, hanem streamingplatformon debütált egy új Predator-film, amely a nyár legkellemesebb vadászatát ígéri a nézőnek.

Csajok helyett főként meleg férfiak társkeresési bénázásait követhetjük, de a hangulat mégis nagyon hasonló – néhol még jobb is. Kritika.

Kerékgyártó Yvonne Együtt kezdtük című filmje nem hibátlan ugyan, de a szíve a helyén van, és a színvonala is magasabb, mint az átlagos streamingfilmeké. Kritika.

Megérkezett a nyár ügyeletes sztárparádéja. A Deadpool 2 rendezője fél Hollywoodnak ugyanarra a japán szuperexpresszre vett jegyet, de A gyilkos járat nem az a film lesz, amire bérletet is váltanánk. Kritika.

A Hétköznapi vámpírok negyedik évada megérkezett, dzsinnel, háremmel, egy bizarr kisgyerekkel, még bizarrabb CGI-jal, szóval még több agyzsibbasztó ökörséggel. Kritika.

N'Sync, fánkok és egy pénisz premier plánban: az Arany Pálmára jelölt Vörös rakéta című film megmutatja az amerikai álomnak azt az arcát, ami csak nagyon alulról nézve álomszerű. Kritika.

Az Irma Vep a filmszakmán röhögve mutat középső ujjat mindennek, még a magyar kormánynak is, miközben Alicia Vikander fekete kezeslábasban suhan a párizsi tetőkön magát vámpírnak képzelve.

A kezeslábasos rablóknak köszönhetően Spanyolországra szegeződik a Netflix és a sorozatnézők tekintete is, ám az Egy hosszú éjszaka egyelőre csak azt bizonyítja be, hogy nem feltétlenül minden arany ami onnan érkezik.

Mi a közös a haiti földrengésben, a Puerto Ricó-i tornádóban és az ukrajnai háborúban? Az, hogy José Andrés sztárséf mindegyik csapás után azonnal a helyszínre utazott főzni. Róla szól az Oscar-díjas Ron Howard új dokumentumfilmje, a We Feed People.

Az írónő történeteibe általában azonnal beleköltöznénk – a Meggyőző érvek legújabb Netflix-feloldozásából viszont gyorsabban menekülnénk, mint amilyen gyorsan Dakota Johnson kimondja, hogy ex. Kritika.

A netflixes Mindent egy lapra főhőseként Adam Sandler aritmiásan szuszog, mint egy tüdőbeteg rozmár, miközben felkészít az NBA-re egy balhés segédmunkást, aki történetesen istenáldotta kosaras tehetség. Kritika.

Különleges fantáziavilágba menekül nagyanyja halála és anyja távolléte elől a tavalyi Arany Medve-jelölt Petite Maman kis hősnője.

Julia Child teremtette meg a tévés főzőműsort Amerikában, a róla készült életrajzi sorozat pedig kiváló választás, ha kicsit ki akarnánk lépni 2022-ből.

A jó főnök ugyanúgy a gazdagok és szegények között tátongó szakadékról szól, mint az Élősködők, de ebben Javier Bardem a környék kiskirálya. Kritika az utóbbi évek legsikeresebb spanyol filmjéről.

Az Ewan McGregort újra csatasorba állító Obi-Wan Kenobi izgalmas tétek és ötletek nélküli, tikkasztó szafari a Star Wars-mozgóképek sivatagában. Néha mégis eszünkbe jut róla a Csillagok háborúja. Kritika.

A Thor: Szerelem és mennydörgés egyszerre szuperhősfilm és paródia, ami a legtöbb Marvel-filmnél viccesebbé teszi, viszont bármiféle érzelmi hitelesség hiányzik belőle. Kritika.