Magyar Péter: 9 százalékra csökkentjük a minimálbér személyi jövedelemadóját, megduplázzuk a családi pótlékot, bevezetjük a nyugdíjas SZÉP-kártyát

Igazságosabb közteherviselést is bevezetnek: jön a milliárdosok vagyonadója, ebből a évi 200 milliárd forint bevételt vár a kormány.

Hiába tiltakoznak, mondom előre a lobbistáiknak!

– mondta Magyar, aki szerint a 15 ezer milliárdos vagyonadójából fogják fedezni az SZJA-adócsökkentést, aminek köszönhetően kétmillió ember fog kevesebb adót fizetni.

A jelenlegi 9 százalékos társasági adónál magasabb adóbefizetést várnak el: 11 százalék körül fog alakulni a mértéke. 

Emellett növelik az innovációs járulék mértékét is, ám ezt a kisvállalkozóknak nem kell megfizetnie.

A nagyvállalatok társasági adó támogatási rendszerét átalakítják, megszűnik a milliárdos adókedvezmények rendszere: mostantól minden kedvezményt ahhoz kötnek, mely cég, mennyivel teszi gazdagabbá az országot.

Támogatják a kis- és középvállalkozásokat, és megkövetelik a magyar hozzáadott értéket.

Százszor inkább egy kutatásfejlesztés központ, mint egy önök által idehozott akkumulátorgyár

– mondta Magyar.

4094 milliárd helyett 4600 milliárd az egészségügyre, 510 milliárd plusz

• 51 kórházak helyzetének javítása
• 38 milliárd gyógyszertámogatásra
• 21 mentőkre
• 20 CT-re

Gyermekek támogatása (család, gyermekotthon, iskolák)

• 10 milliárdos krízisprogramra építve további 20 milliárd
• 115 milliárddal, egynegyedével több forrás a szociális és gyermekintézményeknek
• 17,8 milliárd a dolgozók béremelésekre

Iskolabővítések, energiatakarékos, átrendezhető épületeket

Önkormányzatok: 64 milliárddal növelik a támogatást

• 12 százalékkal csökkentik a szolidaritási adót

Összesen mindezekre 2100 milliárd plusz. Honnan lesz a fedezet?

NER költsége évente több mint 2000 milliárd volt, már most kivezettek 700 milliárdot, jövőre ezt 1500 milliárddal egészítik ki, koncessziók, közmédia, kekvák, stb.

180 milliárdos bevétel feletti a cégeknél bevétel 9 százalék helyett néhány százalékkal magasabb társasági adó (kb 11 százalék)

Az ágazati béremelésekre, adócsökkentésre, a családi pótlék megduplázására, nyugdíjemelésre, az egészségügyi programra több mint 2100 milliárd forintot költenek, de emellett stabil költségvetést és versenyképes gazdaságot szeretnének fenntartani.

Magyar Péter ezután rátért arra, honnan teremtik meg mindennek a fedezetét.

A NER fenntartása Magyar szerint évente több mint 2000 milliárd forintjába került a magyar embereknek. Már mintegy 700 milliárd forintnyi pazarlást kivezettek a 2026-os költségvetésből, amit jövőre 1500 milliárdos megtakarítással egészítenek ki:

• túlárazott beszerzésekre,
• koncessziókra,
• kormányzati kommunikációra,
• kekvákra,
• közmédiára ment el a magyarok pénze, miközben arról beszéltek, nincs miből többet adni.

Volt pénz, tisztelt Mészáros Lőrinc-frakció! Önök döntöttek úgy, hogy inkább ezt a pénzt ellopják. Mi ezt a pénzt egyszerűen visszaadjuk Magyarországnak, a magyar embereknek!

– mondta Magyar.

Ezután az önkormányzatokkal kapcsolatos döntések következtek.

Számunkra nincs fideszes vagy tiszás település: egy országhoz tartozunk. Ezért 2027-ben 64 milliárd forinttal növeljük az önkormányzatok támogatását, és 62 milliárd forinttal, 15 százalékkal csökkentjük a szolidaritási hozzájárulás terhét. Ezenfelül a BKK-n keresztül Budapestnek további 50 milliárd forinttal többet biztosítunk a közösségi közlekedésre

– mondta Magyar, hozzátéve, hogy a vidéki nagyvárosok közösségi közlekedési támogatását is visszaállítják.

Politikai kifizetőhelyekre viszont nincs szükség, a felszámolásukat gyorsan megkezdik, üzente a megyei önkormányzatoknak Magyar.

„Lassan a felénél járunk” – tartja mindenkiben a lelket a miniszterelnök.

20 milliárd forint többletforrást fordítanak a gyermekvédelem megerősítésére, jelentette Magyar. Jövőre a szociális és gyermekvédelmi intézmények működésére 115 milliárd forinttal több jut, a szociális dolgozók bérét átlagosan 17,8 százalékkal emelik.

Emellett belekezdenek az iskolai közétkeztetés színvonalának javításába, és iskolaépítéseket, iskolabővítéseket készítenek elő. Energiatakarékos épületeket, kísérletezésre és alkotásra alkalmas műhelyeket is terveznek: olyan iskolákat, ahol a gyerekek kérdezhetnek, alkothatnak, felfedezhetik, miben tehetségesek, sorolta a miniszterelnök.

A miniszterelnök bejelentette, hogy jövőre a Hugonnai Vilma egészségügyi program keretében

510 milliárd forinttal többet fordítanak egészségügyre az ideinél. 

A kórházi étkeztetésre szánt összeget 10 milliárddal növelik, 25 milliárddal többet fordítanak a kórházak klimatizálására.

„Szégyen, amilyen állapotba az Orbán-rendszer taszította az egészségügyet” – mondta Magyar, aki szerint soha nem felejtik el, hogy tette tönkre a magyar egészségügyet Orbán Viktor, Pintér Sándor és Takács Péter.

Magyar ezután arról beszélt, hogy emelik azoknak az ágazatban dolgozóknak a fizetését, akikről az Orbán-kormány elfeledkezett.

A személyi jövedelemadó csökkentésének és a béremelésnek köszönhetően az egészségügyi szakdolgozók bérét átlagosan 17 százalékkal emeljük. Ez 123 ezer dolgozó megélhetését és családjának biztonságát érinti

– mondta Magyar Péter. Elmondása szerint egy 550 vagy 600 ezer forintot kereső beteghordó jövőre két oldalról is segítséget kap. Megemelik a fizetését 15 százalékkal legalább, és csökkentik a személyi jövedelemadóját is.

A béremelésnek és az adócsökkentésnek köszönhetően 2027-től átlagosan 17,8 százalékkal emeljük a szociális ágazatban, ideértve a gyermekvédelemben dolgozók bérét, ideértve még a bölcsődék dolgozóit és a teljes gyermekvédelmi ágazatot. Ez 101 ezer embert és családjaikat jelenti – sorolta Magyar Péter.

A rendvédelemben dolgozók bérét 2027-től átlagosan 15 százalékkal emelik, de az adókedvezményeknek köszönhetően az ő nettó bérük is még ennél is jelentősebben fog nőni. Ez 84 ezer embert érint.

Átlagosan 21,5 százalékkal növelik a nevelést és oktatást segítő dolgozók nettó bérét 2027-től. Ez 76 ezer embert és családjukat érinti. Az adócsökkentéssel együtt egy pedagógiai asszisztens átlagkeresetével számolva havonta körülbelül 51 ezer forinttal fog több pénzt kapni.

Átlagosan 10,7 százalékkal emelik a múzeumokban, könyvtárakban, a közművelődésben dolgozók nettó fizetését.

„A nemzeti kultúráról nem csak beszélni kell, és nem ellopni kell NKA-támogatásnak álcázva; azért tenni kell. A magyar kultúrát a közművelődésben dolgozók, a múzeumi, a könyvtári dolgozók tartják életben településről településre, nemzedékről nemzedékre” – szúrt oda a fideszeseknek.

Ezenkívül 10 milliárd forintot elkülönítenek a költségvetésből az állami fenntartású egyetemeken dolgozó oktatók bérének rendezésére.

Ma Magyarországon az Eötvös Loránd Tudományegyetemen egy tanársegéd garantált havi bruttó bére 530 ezer, egy adjunktusé bruttó 580 ezer forint. Ebből a megalázó összegből kellene megélniük, lakbért fizetniük és családot fenntartaniuk azoknak a kiváló szakembereknek, akik a jövő értelmiségét tanítják, vizsgáztatják, kutatnak, és a magyar nemzet tudás vagyonát gyarapítják

– hívta fel a figyelmet Magyar, hogyan szakította szét a felsőoktatást a Fidesz az alapítványokba átjátszott egyetemekkel, és hogyan éheztették ki az ELTE-t és a Zeneakadémiát.

„Ezenkívül folytatódik a közoktatásban a pedagógus-béremelés és az igazságügyi dolgozók béremelése is. Ezekre összesen 178 milliárd forintot költünk” – tette hozzá Magyar.

Lépésről lépésre bevezetjük a vállalt nyugdíjas SZÉP-kártyát több mint 2 millió idős honfitársunk számára – folytatta Magyar. Ebben a juttatásban az 500 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők részesülhetnek.

A nyugellátások emelésére 123 milliárdot, a nyugdíjas SZÉP-kártyára pedig további 90 milliárd forintot biztosít a kormány.

Mindezekre, a kisnyugdíjak felzárkóztatására, az inflációkövető nyugdíjemelésre és az annyira várt nyugdíjas SZÉP-kártyára 449 milliárd forintot költünk

– jelentette ki Magyar, aki jelezte, hogy emellett a vényköteles gyógyszerek áfáját már idén eltörölték, és 2027-ben egész évre biztosítják ennek költségvetési fedezetét.

Január 1-jétől több mint négyszeresére, 28.500 forintról 120 ezer forintra emelik a minimálnyugdíjat, és sávosan megemelik az alacsony nyugdíjakat is.

Csak ezzel a döntéssel 455 ezer nyugdíjasnak nyújtunk jelentős segítséget, és adunk nagyobb biztonságot. Egy sajátos bal- és jobboldali idősellenes koalíció bűneit kell rendbe tennünk – jelentette ki Magyar Péter, megjegyezve, hogy 18-19 éven át hagyták változatlanul a nyugdíjminimumot a Gyurcsány–Bajnai–Orbán-kormányok, miközben az idősek egyre nehezebben tudták megfizetni a dráguló élelmiszert, a gyógyszert, a mindennapi élet költségeit.

Januártól 10 százalékkal emeljük a rokkantsági és a rehabilitációs ellátásokat, és biztosítjuk, hogy az ezekben részesülő 65 év feletti honfitársaink havonta legalább 120 ezer forintot kapjanak, folytatta a miniszterelnök, aki megjegyezte, hogy tudják, hogy ez még mindig kevés, hiszen az érintett honfitársaink önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe ebben a kivéreztetett költségvetési helyzetben.

Az árvaellátás minimumát 20 százalékkal emelik januártól.

A szülő elvesztése után a megélhetés bizonytalanságával is küzdő gyermekek és az őket nevelők mellé állunk.

Ötven százalékkal megemelik az otthonápolási díjakat, segítve azokat a családokat, akik idős szeretteikről és beteg gyerekeikről gondoskodnak.

„A Tisza-kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat, és a tizennegyedik havi nyugdíj első hetét is kifizetjük” – mondta Magyar. Ez viszont azt jelenti, hogy ezek szerint nem viszik végig a 14. havi nyugdíjemelést, ami a büdzsé állapotát látva nem nagy meglepetés.

Ötven százalékkal megemelik az otthonápolási díjat – jelentette be a miniszterelnök.

Magyarországon 2026-ban az ápolási díj alapösszege havi bruttó 51 760 Ft, ez általában a gyakorlatban 46 584 Ft kifizetést jelentett.

„19 év kormányzati mulasztás és késlekedés után egy lépésben megduplázzuk a családi pótlékot 2027-től” – jelentette be Magyar.

Több mint egymillió család kap több mint 1 600 000 gyermek után kétszer akkora támogatást minden hónapban, mint eddig. Erre 300 milliárd forinttal többet fordítunk a jövő évi költségvetésben, magyarázta.

A családi pótlék megduplázása azt jelenti,

• hogy egy egygyermekes család havonta 12.200 forinttal, évente 146.140 forinttal kap többet.
• Egy kétgyermekes családnak a havi 26 ezer Ft helyett 53 ezer 200 forint jár majd, ami évente 319.200 Ft többletet jelent.
• Egy háromgyermekes család havonta 48 ezer, évente 576 ezer forinttal kap többet.
• Egy négygyermekes családnak pedig havi 64 ezer, évente 768 ezer forinttal jut több.

Ez már érdemi, valódi segítség minden magyar család számára a gyermekek méltó felneveléséhez, tette hozzá Magyar Péter.

Az anyák adómentessége 1 millió forintig marad, az e fölötti jövedelem személyi jövedelemadó fizetésére köteles lesz – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök. A három változás az anyák szja-jövedelemplafonjával együtt is ötszázmilliárd forinttal javítja a családok helyzetét az előző évhez képest a kormányfő szerint.

9 százalékra, egy számjegyűre csökken a minimálbér személyi jövedelemadója Magyarországon 2027-től.

Mindenkinek 680 ezer forintos havi jövedelem alatt csökkenni fog az adója – jelentette ki Magyar, aki szerint összesen majd két és félmillió honfitársnak csökken ezzel az adója.

Ezzel az adócsökkentéssel több mint kétmillió, majd két és félmillió dolgozó embernél összesen 250 milliárd forintot hagynak számításai szerint.

Egy minimálbért kereső munkavállalónak ez az adócsökkentés mindenféle béremelés nélkül havonta 20 ezer forintos, évente 240 ezer forintos pluszjövedelmet jelent majd

– jelentette ki.

„Olyan romokat örököltünk, olyan katasztrofális állapotban, olyan kifosztva vettük át ezt az országot, hogy már a további összeomlás megakadályozása is erőt próbáló feladat volt és lesz. Egy leharcolt, lerombolt, tönkretett, kirabolt országot örököltünk az előző hatalomtól. Volt egy elképzelésünk, hogy mekkora romot fogunk átvenni, de messze-messze alulbecsültük az előző évek károkozásának a mértékét” – mondta Magyar, aki ezután a fideszes képviselőtársait szólította meg.

Ha olyan jól kormányoztak volna, ahogyan állítják, ma biztonságosabb lenne a vízellátásunk, kisebb lenne az energiafüggőségünk, erősebb a gazdaságunk és szélesebb, gyarapodó, öntudatos középosztályra támaszkodhatna Magyarország. A szuverenitásról szónokoltak, közben olyan országot hagytak maguk után, ahol a családok és a vállalkozások megélhetése kiszolgáltatott a drága energiának és a külső függőségeknek. Elhanyagolt vasútvonalakat, kátyús és járhatatlan utakat és olyan vízvezetékeket hagytak ránk, amelyből elfolyik a víz jelentős része, mielőtt eljutna az emberekhez. Hosszú várólistákat, lerobbant kórházakat és végletekig kifárasztott és alulfizetett dolgozókat hagytak ránk, miközben a betegek az egészségükkel fizettek a kormánydöntésért. A gyermekvédelemben a legvédtelenebbeket árulták el; kórházi ágyakon magukra hagyott, hónapokig családra és nevelőszülőkre váró csecsemőket hagytak maguk után, és olyan intézményhálózatot, ahol a zsúfoltság, a szakemberhiány és a krízisférőhelyek hiánya miatt pont a traumát átélt gyerekek elől zárták el a valódi segítséget

– vetette oda Magyar.

„Bár a tervezetet a kormány állította össze a Pénzügyminisztérium koordinálásával, mögötte magyar emberek millióinak munkája, reménye, akarata és döntése áll, hiszen magyarok millióival küzdöttünk azért, hogy megállítsuk a rombolást, belekezdjünk hazánk újjáépítésébe, és végre megkezdődhessen honfitársaink millióinak a jóvátétele mindazokért az igazságtalanságokért, amelyeket az elmúlt évtizedekben elszenvedtek, és hogy végre eljöjjenek a hazánk fejlődésének évei” – folytatta Magyar, aki szerint, amikor jóvátételről beszélnek, mindenki tudja, mi a tét.

Nincs olyan magyar ember, aki ne élte volna át személyesen az Orbán-rendszer súlyos igazságtalanságait, vagy ne ismerne valakit legalább, akit sújtottak, mondta a kormányfő, majd sorolta a példákat.

• Az ápolónőt az onkológián;
• a három műszakban dolgozó édesapát;
• a szomszéd házban a fogyatékkal élő, gyermekéről és idős szüleiről egyszerre gondoskodó édesanyát;
• a nyugdíjast, aki 40 ledolgozott év után a patikában kénytelen eldönteni, melyik gyógyszerét hagyja ott;
• a bölcsődei dadust, aki a saját pénzéből vásárol eszközöket a gyermekeknek;
• a kisvállalkozót, aki tisztességesen dolgozik, adót fizet, mégis újra és újra alulmaradt a fideszes polip mindenütt jelen lévő csápjaival szemben;
• a fiatalt, aki szereti a hazáját, mégis külföldön keres boldogulást, mert idehaza elérhetetlennek látja az önálló életet és a családalapítást.

Ők tartották, ők tartják működésben ezt az országot, ők mentek be hajnalban dolgozni, ők maradtak bent az újabb műszakra. Ők ápoltak, tanítottak, neveltek, és ők gondoskodtak azokról is, akikről az állam lemondott. Az ő helytállásuk tartotta egyben Magyarországot, miközben az orbáni hatalom az ő türelmükkel, lemondásukkal és kiszolgáltatottságukkal visszaélve, azt kihasználva egyre csak nőtt, gazdagodott és terebélyesedett

– vádolta elődeit a miniszterelnök.

„A Tisza-kormány az elmúlt hetekben, hónapokban elkészítette hazánk 2027-es költségvetését, amelyet még ezen a héten megküldünk a Költségvetési Tanácsnak, és a hónap végén benyújtjuk a tervezetet a Magyar Országgyűlésnek is” – kezdte Magyar Péter, aki szerint ez az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz.

Kérem, az öveket kapcsolják be, mert ma még magamhoz képest is hosszú leszek. De még így is rövidebb, mint az a tizenhat év, amit a bukott hatalom politikusai elvettek Magyarországtól, elvettek a magyar emberektől

– fogalmazott Magyar.

Elmondása szerint teljes rendszereket alakítanak át azzal a céllal, hogy a Mészáros-frakció kivételezettjeire szabott ország helyén egy igazságos, fejlődő, működő és emberséges hazát építsenek. „A magyar embereknek joguk van pontosan tudni, mi változik, mire költjük a pénzüket, a közös pénzünket, és mit jelent mindez az ő életükben” – tette hozzá.

Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalása előtt az Országgyűlés két megemlékezéssel indította a munkát.

• Az egyik magyar–székely egység napjáról,
• A magyar–bolgár barátság napjáról szólt..

Október 16-a a magyar–székely egység napja, amiről 2018-ban hozott határozatot az Országgyűlés, és a parlament először emlékszik meg erről. Forsthoffer Ágnes beszélt az emléknap történeti hátteréről. Október 19-e a magyar–bolgár barátság emléknapja. Az Országgyűlés elnöke a megemlékezésében a két nép történetének párhuzamairól beszélt, többek között az oszmán uralom elleni küzdelmet említve példaként. Megemlítette a 19. század végétől letelepedő bolgárkertészeket is, akik jelentősen hozzájárultak a magyar mezőgazdaság fejlődéséhez.

Ugyanígy napirend előtt olvasták fel Baka András köztársasági elnök tájékoztatását arról, hogy Tóth András gazdasági és energetikai államtitkár megbízatása lemondásával megszűnik.

Megemlékezésekkel indul majd az ülés: először a magyar–székely egység napjáról. Az 1848. október 16–17-én tartott agyagfalvi gyűlésen csatlakozott a székelység az 1848–49-es forradalomhoz és szabadságharchoz. A parlament megemlékezik arról is, hogy október 19. a magyar–bolgár barátság napja. Ezt követően kerül sor a napirend előtti felszólalásokra, így Magyar Péter beszédére is.