2027-es költségvetés: Otthon Start helyett Wekerle plusz, 9 százalékos szja a minimálbér után, az árrésstopot ki-, a nyugdíjas SZÉP-kártyát bevezetik

9 százalékra, egy számjegyűre csökken a minimálbér személyi jövedelemadója Magyarországon 2027-től.

Mindenkinek 680 ezer forintos havi jövedelem alatt csökkenni fog az adója – jelentette ki Magyar, aki szerint összesen majd két és félmillió honfitársnak csökken ezzel az adója.

Ezzel az adócsökkentéssel több mint kétmillió, majd két és félmillió dolgozó embernél összesen 250 milliárd forintot hagynak számításai szerint.

Egy minimálbért kereső munkavállalónak ez az adócsökkentés mindenféle béremelés nélkül havonta 20 ezer forintos, évente 240 ezer forintos pluszjövedelmet jelent majd

– jelentette ki.

„Olyan romokat örököltünk, olyan katasztrofális állapotban, olyan kifosztva vettük át ezt az országot, hogy már a további összeomlás megakadályozása is erőt próbáló feladat volt és lesz. Egy leharcolt, lerombolt, tönkretett, kirabolt országot örököltünk az előző hatalomtól. Volt egy elképzelésünk, hogy mekkora romot fogunk átvenni, de messze-messze alulbecsültük az előző évek károkozásának a mértékét” – mondta Magyar, aki ezután a fideszes képviselőtársait szólította meg.

Ha olyan jól kormányoztak volna, ahogyan állítják, ma biztonságosabb lenne a vízellátásunk, kisebb lenne az energiafüggőségünk, erősebb a gazdaságunk és szélesebb, gyarapodó, öntudatos középosztályra támaszkodhatna Magyarország. A szuverenitásról szónokoltak, közben olyan országot hagytak maguk után, ahol a családok és a vállalkozások megélhetése kiszolgáltatott a drága energiának és a külső függőségeknek. Elhanyagolt vasútvonalakat, kátyús és járhatatlan utakat és olyan vízvezetékeket hagytak ránk, amelyből elfolyik a víz jelentős része, mielőtt eljutna az emberekhez. Hosszú várólistákat, lerobbant kórházakat és végletekig kifárasztott és alulfizetett dolgozókat hagytak ránk, miközben a betegek az egészségükkel fizettek a kormánydöntésért. A gyermekvédelemben a legvédtelenebbeket árulták el; kórházi ágyakon magukra hagyott, hónapokig családra és nevelőszülőkre váró csecsemőket hagytak maguk után, és olyan intézményhálózatot, ahol a zsúfoltság, a szakemberhiány és a krízisférőhelyek hiánya miatt pont a traumát átélt gyerekek elől zárták el a valódi segítséget

– vetette oda Magyar.

„Bár a tervezetet a kormány állította össze a Pénzügyminisztérium koordinálásával, mögötte magyar emberek millióinak munkája, reménye, akarata és döntése áll, hiszen magyarok millióival küzdöttünk azért, hogy megállítsuk a rombolást, belekezdjünk hazánk újjáépítésébe, és végre megkezdődhessen honfitársaink millióinak a jóvátétele mindazokért az igazságtalanságokért, amelyeket az elmúlt évtizedekben elszenvedtek, és hogy végre eljöjjenek a hazánk fejlődésének évei” – folytatta Magyar, aki szerint, amikor jóvátételről beszélnek, mindenki tudja, mi a tét.

Nincs olyan magyar ember, aki ne élte volna át személyesen az Orbán-rendszer súlyos igazságtalanságait, vagy ne ismerne valakit legalább, akit sújtottak, mondta a kormányfő, majd sorolta a példákat.

• Az ápolónőt az onkológián;
• a három műszakban dolgozó édesapát;
• a szomszéd házban a fogyatékkal élő, gyermekéről és idős szüleiről egyszerre gondoskodó édesanyát;
• a nyugdíjast, aki 40 ledolgozott év után a patikában kénytelen eldönteni, melyik gyógyszerét hagyja ott;
• a bölcsődei dadust, aki a saját pénzéből vásárol eszközöket a gyermekeknek;
• a kisvállalkozót, aki tisztességesen dolgozik, adót fizet, mégis újra és újra alulmaradt a fideszes polip mindenütt jelen lévő csápjaival szemben;
• a fiatalt, aki szereti a hazáját, mégis külföldön keres boldogulást, mert idehaza elérhetetlennek látja az önálló életet és a családalapítást.

Ők tartották, ők tartják működésben ezt az országot, ők mentek be hajnalban dolgozni, ők maradtak bent az újabb műszakra. Ők ápoltak, tanítottak, neveltek, és ők gondoskodtak azokról is, akikről az állam lemondott. Az ő helytállásuk tartotta egyben Magyarországot, miközben az orbáni hatalom az ő türelmükkel, lemondásukkal és kiszolgáltatottságukkal visszaélve, azt kihasználva egyre csak nőtt, gazdagodott és terebélyesedett

– vádolta elődeit a miniszterelnök.

„A Tisza-kormány az elmúlt hetekben, hónapokban elkészítette hazánk 2027-es költségvetését, amelyet még ezen a héten megküldünk a Költségvetési Tanácsnak, és a hónap végén benyújtjuk a tervezetet a Magyar Országgyűlésnek is” – kezdte Magyar Péter, aki szerint ez az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz.

Kérem, az öveket kapcsolják be, mert ma még magamhoz képest is hosszú leszek. De még így is rövidebb, mint az a tizenhat év, amit a bukott hatalom politikusai elvettek Magyarországtól, elvettek a magyar emberektől

– fogalmazott Magyar.

Elmondása szerint teljes rendszereket alakítanak át azzal a céllal, hogy a Mészáros-frakció kivételezettjeire szabott ország helyén egy igazságos, fejlődő, működő és emberséges hazát építsenek. „A magyar embereknek joguk van pontosan tudni, mi változik, mire költjük a pénzüket, a közös pénzünket, és mit jelent mindez az ő életükben” – tette hozzá.

Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalása előtt az Országgyűlés két megemlékezéssel indította a munkát.

• Az egyik magyar–székely egység napjáról,
• A magyar–bolgár barátság napjáról szólt..

Október 16-a a magyar–székely egység napja, amiről 2018-ban hozott határozatot az Országgyűlés, és a parlament először emlékszik meg erről. Forsthoffer Ágnes beszélt az emléknap történeti hátteréről. Október 19-e a magyar–bolgár barátság emléknapja. Az Országgyűlés elnöke a megemlékezésében a két nép történetének párhuzamairól beszélt, többek között az oszmán uralom elleni küzdelmet említve példaként. Megemlítette a 19. század végétől letelepedő bolgárkertészeket is, akik jelentősen hozzájárultak a magyar mezőgazdaság fejlődéséhez.

Ugyanígy napirend előtt olvasták fel Baka András köztársasági elnök tájékoztatását arról, hogy Tóth András gazdasági és energetikai államtitkár megbízatása lemondásával megszűnik.

Megemlékezésekkel indul majd az ülés: először a magyar–székely egység napjáról. Az 1848. október 16–17-én tartott agyagfalvi gyűlésen csatlakozott a székelység az 1848–49-es forradalomhoz és szabadságharchoz. A parlament megemlékezik arról is, hogy október 19. a magyar–bolgár barátság napja. Ezt követően kerül sor a napirend előtti felszólalásokra, így Magyar Péter beszédére is.