Élő Gazdaság

2027-es költségvetés: Otthon Start helyett Wekerle plusz, 9 százalékos szja a minimálbér után, az árrésstopot ki-, a nyugdíjas SZÉP-kártyát bevezetik

Hegedüs Róbert / MTI
Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. október 19-én.
Hegedüs Róbert / MTI
Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. október 19-én.

A hétfői ülésen mutatja be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetést, vagy ahogy ő fogalmazott, az igazságosság és a fejlődés költségvetését. Saját bevallása szerint az eddigi legfontosabb beszédét tartja a parlamentben. Élő közvetítés.

Átalakul az Otthon Start program

2027-ben 30 milliárd forint uniós fejlesztési forrást fordítanak megfizethető lakásokra és kollégiumi férőhelyekre. Ez csak a kezdet: ezután több százmilliárd forintot fordítanak a Wekerle Sándor lakásfejlesztési programra, amitől azt várják, hogy növelni fogja a kínálatot a lakáspiacon. Több bérlakást és kollégiumi helyet akarnak a pályakezdőknek.

Elindítják a Wekerle+ programot, amit a 18 és 41 év közötti fiatalok életkezdésének támogatására hoznak létre, kiszámítható és igazságos feltételeket vezetnek be: új lakás vásárlásakor fix 3 százalékos kamattal juthatnak ingatlanhoz, használt ingatlannál fix 5 százalékos kamattal biztosítanak forrást. Az igénylő és a házastárs nem rendelkezhet 50 százaléknál nagyobb tulajdonrésszel meglévő ingatlanban.

A Fidesz-kormányok lakhatási támogatásai Magyar szerint nem működtek. Az Otthon Start kivitelezése rossz és igazságtalan volt: fiatalok nem tudtak lakáshoz jutni, az államilag támogatott hitelek 59 százaléka a leggazdagabb tizedhez vándorolt, akik befektetési céllal vásároltak ingatlanokat szegény emberek adóforintjaiból. A hitelkonstrukció legnagyobb nyertese a bankszektor volt, de most jelentősen csökkentik a bankok jutalékát.

Emellett a kormány vissza nem térítendő támogatással egészíti ki a 3 százalékos banki kamatot: az első öt évben a befizetések 10 százalékát, a hatodik évtől 20 százalékát rakja hozzá az állam.

6 millióról 15 millió forintra emelik az energetikai korszerűsítés hitelét, fix 3 százalékos kamattal, amihez legfeljebb 7,5 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatást is adnak.

Emelkedik a bányajáradék, a reklámadó és a kiskereskedelmi különadó

  • Átalakítják a kiskereskedelmi különadót, az adóalap 1 és 50 milliárd forint közötti részére 0,45 százalékos adókulcsot vezetnek be, egymilliárd alatt a jövőben is adómentes marad.
  • Nagyobb hozzájárulást kérnek az energiacégektől, a bankoktól, a biztosítóktól és a kereskedelmi láncoktól.
  • A társasági adó és az innovációs járulék emeléséből 260 milliárd forintos, az energiacégek magasabb befizetéseiből 100 milliárd forintos többletbevételt várnak.
  • Nemcsak a dohánytermékek és az égetett szeszes italok adóterhei növekednek, hanem a környezetszennyező tevékenységé is: a bányajáradékot megnövelik, ebből 37 milliárddal több bevételt várnak. Magyar Péter szerint az Orbán családhoz köthető bányák extraprofitjánál előbbre való a magyar természeti kincsek védelme.
  • A reklámadó mértékét 0-ról 3,75 százalékra emelik, amiből több mint 14 milliárd folyik be a kormány szerint a költségvetésbe.
  • Az Orbán-kormányhoz köthető bizalmi vagyonkezelők számára bezárták az adózási kiskapukat.
  • Változás lesz a cégautók járulékánál is: a második autótól megszüntetik az adókedvezményt.

Emelkedik a társasági adó

Igazságosabb közteherviselést is bevezetnek: jön a milliárdosok vagyonadója, ebből évi 200 milliárd forint bevételt vár a kormány.

Hiába tiltakoznak, mondom előre a lobbistáiknak!

– mondta Magyar, aki szerint a 15 ezer milliárdos vagyonadójából fogják fedezni az szja-csökkentést, aminek köszönhetően kétmillió ember fog kevesebb adót fizetni.

A jelenlegi 9 százalékos társasági adónál magasabb adóbefizetést várnak el: 11 százalék körül fog alakulni a mértéke. 

Emellett növelik az innovációs járulék mértékét is, ám ezt a kisvállalkozóknak nem kell megfizetnie.

A nagyvállalatok társaságiadó-támogatási rendszerét átalakítják, megszűnik a milliárdos adókedvezmények rendszere: mostantól minden kedvezményt ahhoz kötnek, mely cég mennyivel teszi gazdagabbá az országot.

Támogatják a kis- és középvállalkozásokat, és megkövetelik a magyar hozzáadott értéket.

Százszor inkább egy kutatás-fejlesztés központ, mint egy önök által idehozott akkumulátorgyár

– mondta Magyar.

Új támogatások

4094 milliárd helyett 4600 milliárd az egészségügyre, 510 milliárd plusz:

  • 51 kórházak helyzetének javítására,
  • 38 milliárd gyógyszertámogatásra,
  • 21 mentőkre,
  • 20 CT-re.

Gyermekek támogatása (család, gyermekotthon, iskolák):

  • 10 milliárdos krízisprogramra építve további 20 milliárd,
  • 115 milliárddal, egynegyedével több forrás a szociális és gyermekintézményeknek,
  • 17,8 milliárd a dolgozók béremelésére.

Iskolabővítéseket, energiatakarékos, átrendezhető épületeket ígér a miniszterelnök.

Miből fedezi a kormány a többletkiadásokat? A NER lebontásából

Az ágazati béremelésekre, adócsökkentésre, a családi pótlék megduplázására, nyugdíjemelésre, az egészségügyi programra több mint 2100 milliárd forintot költenek, de emellett stabil költségvetést és versenyképes gazdaságot szeretnének fenntartani.

Magyar Péter ezután rátért arra, honnan teremtik meg mindennek a fedezetét.

A NER fenntartása Magyar szerint évente több mint 2000 milliárd forintjába került a magyar embereknek. Már mintegy 700 milliárd forintnyi pazarlást kivezettek a 2026-os költségvetésből, amit jövőre 1500 milliárdos megtakarítással egészítenek ki:

  • túlárazott beszerzésekre,
  • koncessziókra,
  • kormányzati kommunikációra,
  • kekvákra,
  • közmédiára ment el a magyarok pénze, miközben arról beszéltek, nincs miből többet adni.

Volt pénz, tisztelt Mészáros Lőrinc-frakció! Önök döntöttek úgy, hogy inkább ezt a pénzt ellopják. Mi ezt a pénzt egyszerűen visszaadjuk Magyarországnak, a magyar embereknek!

– mondta Magyar.

15 százalékkal csökkentik a szolidaritási hozzájárulás mértékét

Ezután az önkormányzatokkal kapcsolatos döntések következtek.

Számunkra nincs fideszes vagy tiszás település: egy országhoz tartozunk. Ezért 2027-ben 64 milliárd forinttal növeljük az önkormányzatok támogatását, és 62 milliárd forinttal, 15 százalékkal csökkentjük a szolidaritási hozzájárulás terhét. Ezenfelül a BKK-n keresztül Budapestnek további 50 milliárd forinttal többet biztosítunk a közösségi közlekedésre

– mondta Magyar, hozzátéve, hogy a vidéki nagyvárosok közösségi közlekedési támogatását is visszaállítják.

Politikai kifizetőhelyekre viszont nincs szükség, a felszámolásukat gyorsan megkezdik, üzente a megyei önkormányzatoknak Magyar.

„Lassan a felénél járunk” – tartja mindenkiben a lelket a miniszterelnök.

A szociális dolgozók bérét átlagosan 17,8 százalékkal emelik

20 milliárd forint többletforrást fordítanak a gyermekvédelem megerősítésére, jelentette Magyar. Jövőre a szociális és gyermekvédelmi intézmények működésére 115 milliárd forinttal több jut, a szociális dolgozók bérét átlagosan 17,8 százalékkal emelik.

Emellett belekezdenek az iskolai közétkeztetés színvonalának javításába, és iskolaépítéseket, iskolabővítéseket készítenek elő. Energiatakarékos épületeket, kísérletezésre és alkotásra alkalmas műhelyeket is terveznek: olyan iskolákat, ahol a gyerekek kérdezhetnek, alkothatnak, felfedezhetik, miben tehetségesek, sorolta a miniszterelnök.

510 milliárddal többet költenek az egészségügyre

A miniszterelnök bejelentette, hogy jövőre a Hugonnai Vilma egészségügyi program keretében

510 milliárd forinttal többet fordítanak egészségügyre az ideinél. 

A kórházi étkeztetésre szánt összeget 10 milliárddal növelik, 25 milliárddal többet fordítanak a kórházak klimatizálására.

„Szégyen, amilyen állapotba az Orbán-rendszer taszította az egészségügyet” – mondta Magyar, aki szerint soha nem felejtik el, hogy tette tönkre a magyar egészségügyet Orbán Viktor, Pintér Sándor és Takács Péter.

Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. október 19-én.
Hegedüs Róbert / MTI
Olvasói sztorik