Hiába szüntette meg formálisan a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a Magyar Péter Varga Judittal folytatott konyhai beszélgetése során készült hangfelvétel ügyében indított eljárást, az még nem tekinthető lezártnak. Tudnunk kell ugyanis (…), hogy a jogállamisági eljárás lezárása érdekében született egy új szabályozás: a közhatalom gyakorlásával, illetve a közpénzek elköltésével kapcsolatos bűncselekmények esetén folytatott eljárás megszüntetése ellen bizonyos esetekben bárki felülbírálati indítványt nyújthat be, amelyről a bíróság dönt
– írja vasárnapi blogbejegyzésében Magyar György ügyvéd.
Magyar György felidézi, hogy az ügyben három erős állítása volt a Tisza Párt alelnökének:
- Rogán Antal és/vagy az emberei manipulálták az ügyészségi iratokat a Schadl–Völner-ügyben,
- a kormány már jóval a korrupcióval vádolt Schadl György őrizetbe vétele előtt tudott arról, hogy megfigyelik Völner Pál igazságügyiminiszter-helyettest – akit erre Rogán állítólag figyelmeztetett is,
- valamint Schadl Rogán Antal embere volt.
Az ügyészség ezek közül egyetlen állítást sem talált megalapozottnak, hiszen „a volt igazságügy-miniszter otthon csak pletykálkodott, ahol nem volt igazmondási kötelezettsége.”
Magyar szerint az eljárás mindezek ellenére még nem tekinthető befejezettnek, aminek az az oka, hogy a parlament 2022 novemberében az Európai Bizottság nyomására módosította a büntetőeljárási törvényt. Korábban ugyanis az ügyészség nyomozást megszüntető határozatai ellen kizárólag a vádhatósághoz lehetett kifogást benyújtani.
A Be. korrekcióját elsősorban „a közhatalom gyakorlásával, illetve a közpénzek elköltésével kapcsolatban állított, büntetőjogi értékelést is felvető esetleges visszásságok felderítésének, értékelésének és megnyugtató módon való rendezésének az igénye tette indokolttá. (…) Az eljárásban kulcsszerepet kaphat az a kívülálló, de a köz érdekében fellépni kívánó magánszemély, akinek a szabályozás jogot ad arra, hogy egyes kiemelt bűncselekményekben folytatott eljárásban a nyomozás megszüntetése ellen felülbírálati indítványt nyújtson be, amelyről nem az ügyészség, hanem végső soron a bíróság dönt.”
Az úgynevezett felülbírálati indítványt az ügyészséghez lehet benyújtani, ami – miután a saját döntését vizsgálja felül – nem igazán tekinthető érdemi jogorvoslati fórumnak.
Magyar György szerint azonban gondot jelenthet, hogy ilyen esetekben országos hatáskörrel kizárólag a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája járhat el, márpedig nem biztos, hogy egy ilyen területen tevékenykedő szakbíró rendelkezik olyan felkészültséggel és tapasztalattal, hogy érdemben dönthessen a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekményekről.
Magyar elismeri, hogy az új szabályozás annyira bonyolult, hogy azon egy laikusnak szinte esélye sincs eligazodni. „Kész szerencse, hogy a felülvizsgálati indítvány benyújtását jogi képviselethez kötik. Ismét eszünkbe jut a mesebeli molnárleányka esete, aki hozott is meg nem is ajándékot: a parlament a kormány kezdeményezésére jól »megetette« az Európai Bizottságot, amikor biztosított jogorvoslatot, miközben mégsem” – írja az ügyvéd.
