Mivel foglalkoztál, mielőtt bebörtönöztek?
Egy vidéki városban, Mazirban éltem a férjemmel. Esküvői dekoratőrként dolgoztam. Utazgattunk az országban, punkkoncertekre jártunk. Egész boldog életünk volt.
A rendőrség kritizálása – ehhez hasonló „okokat” olvastam a letartóztatásodról szóló posztokban. Tulajdonképpen miért kerültél börtönbe?
Az Instagramon nagyjából 15 ezer követőm volt. Rendszeresen posztoltam olyan témákban, mint az egyenlőség, a diszkrimináció elleni küzdelem. A 2020-as választások után elkezdtem belpolitikai témákról is írni, statisztikákat közöltem a politikai okokból bebörtönzöttek számáról, posztoltam a rendőri erőszakról, az ukrajnai orosz különleges hadművelet beindulása után pedig aktívan felszólaltam a háború ellen. Mindig ügyeltem arra, hogy a törvényeknek megfeleljenek a posztjaim – Belaruszban ugyanis meglehetősen szigorú szabályozás vonatkozik a közösségi oldalakra: akár egyetlen lájkkal vagy bejegyzéssel is megsértheted a törvényt.
Akkor hogyhogy mégis a hatóságok látókörébe kerültél?
A belarusz szakszolgálatok embereinek nagyon nem tetszett az Instagram-oldalam, és az, hogy aktívan véleményt alkotok. Elkezdték figyelni, hogy miket írok, mit teszek közzé. Mint utólag kiderült, leginkább az bosszantotta őket, hogy kritizáltam a rendvédelmi szervek, szakszolgálatok munkatársainak tevékenységét. Mindenféle szleng kifejezéseket használtam rájuk, kissé bántó, de törvényes szavakat. Mindenesetre nyomozás indult a posztjaimmal kapcsolatban. És aztán lecsapott rám a GUBOP.
A GUBOP a szervezett bűnözés és korrupció elleni hatóság – hogyhogy ők nyomoztak az ügyben?
Nem csak a bűnszervezetek ügyében járnak el, 2020 után már az ellenzéki aktivisták és a szubkultúrák is látókörükbe kerültek. Így kezdték el figyelni az én Instagram-oldalamat is. Aztán 2022. március 23-án reggel 7-kor kommandósok betörték a lakásunk ajtaját. A robajra ébredtünk, másodperceken belül vagy tíz gépfegyveres ember állt előttünk, maszkban, golyóálló mellényben. Erőszakkal kirángattak minket a férjemmel együtt az ágyból. Az első pillanatokban azt sem értettem, mit vagy kit keresnek, értem jöttek vagy a férjemért.
Nem is mondtak semmit?
A kezembe nyomtak egy papírt, amin az állt, hogy figyelték az Instagram-oldalamat, és most nyomozás folyik, ugyanis véleményük szerint a posztjaimmal törvénybe ütköző cselekedetet hajtottam végre, megsértettem a faji, nemzeti, vallási és egyéb gyűlöletkeltés tilalmára vonatkozó 130-as paragrafust – ami elvileg a nácikra vonatkozik. Ugyanakkor 2021-ben kicsit kibővítették ezt a jogszabályt, és beleírták az egyéb gyűlöletkeltést is, ami az én esetemben arra vonatkozott, hogy a gyanú szerint a rendvédelmi szervek munkatársaival szemben valósítottam meg gyűlöletbeszédet.
Alkalmaztak fizikai erőszakot?
Igen, mindkettőnkkel szemben, én ráadásul nem is tanúsítottam ellenállást. Látleletem lett arról, hogy sérülésekkel kerültem a zárkába, mégsem indult eljárás a GUBOP-osok ellen, mivel nem tudtam bizonyítani, hogy ők bántalmaztak, tehát a hatóságok szerint minden bizonnyal én okoztam saját magamnak a sérüléseket.
Egyből be is vittek?
Igen, mindkettőnket. Véget nem érő kihallgatások következtek. Gyakorlatilag reggeltől estig faggattak a GUBOP emberei. Nem adtak inni, enni, nem engedtek ki vécére. Este aztán átadtak a nyomozóhatóságnak, gyanúsított lettem. Este 9 körül lehetett már, amikor először megengedték, hogy igyak, akkor mehettem ki vécére is. Éjfél körül már előzetes letartóztatásban voltam. Néhány napot a zárkában töltöttem rettenetes körülmények között: matrac nélkül, kínzó hidegben – Belaruszban általában így bánnak a politikai okokból elítéltekkel. Ott tudtam meg, hogy nagyjából tíz ismerősömet szintén őrizetbe vették. Egy barátnőmmel kerültünk közös zárkába. Ellene is büntetőeljárás indult. A férjem megúszta háromnapos közigazgatási elzárással, minket viszont pár nap múlva elvittek a homeli szizóba.
Mennyi időt töltöttél ott?
Tizenegy hónapot. Közben zajlott a nyomozás a büntetőügyemben.
Kiderült, hogy ki jelentett fel? Ki volt, akit ennyire zavartak a bejegyzések a közösségi oldalaidon?
Vannak Belaruszban kis létszámú csoportok, ők Lukasenka támogatói, teljesen őrült fanatikusok, és azzal töltik az idejüket, hogy online kutatnak a rendszerrel elégedetlen emberek után, majd beárulják őket a hatóságoknak. Van egy olyan érzésem, hogy egy ilyen csoport tagja jelenthetett rólam is, felkeltve a szakszolgálatok érdeklődését.
