A Magyarországra érkező uniós pénzeket, az Európai Unión belüli szabad munkavállalást és az útlevél nélküli utazást tartják a magyarok az uniós tagság legfontosabb előnyeinek annak a közvélemény-kutatásnak az eredményei alapján, melyet a 24.hu megbízásából készített a Závecz Research.

Bár a három legnépszerűbb válasz sorrendje 2019 óta nem változott, a százalékos arányokban észrevehetők különbségek. Amíg 2019-ben az uniós támogatásokat még 40 százalék említette előnyként, addig az idén már csak 29 százalék, ami persze összefügghet az EU-s pénzek egy részének felfüggesztésével is. Ezzel szemben

a munkavállalás és az útlevél nélküli utazás 9–10 százalékponttal több említést kapott, mint öt évvel ezelőtt, ezek tehát felértékelődtek.

Nőtt azoknak az aránya is, akik az életszínvonal-emelkedést nevezték meg előnynek, ezzel szemben csökkent azok aránya, akik szerint nincs kedvező hatása az EU-tagságnak, és azoké is, akik nem válaszoltak erre a kérdésre. Az utóbbiak aránya 10 százalékponttal alacsonyabb, mint 2019-ben volt, vagyis nőtt azoknak a száma, akiknek van véleményük az EU-ról, és azt meg is osztják.

Az Európai Unió által nyújtott pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos véleményváltozás látszik abban is, ahogy a résztvevők az uniós tagság hátrányairól nyilatkoztak. A messze legtöbbet említett válasz ugyanis az idén az volt, hogy

fölösleges dolgokra mennek el az uniós pénzek. Ezt a véleményt 2019-ben még csak 13 százalék osztotta, most viszont már 38 százalék.

A második helyen 20 százalékkal az szerepel, hogy nem magunk döntünk a sorsunkról, ám itt 6 százalékpontos csökkenés észlelhető 2019-hez képest. Vagyis hiába áll a magyar kormány EU-s politikájának középpontjában mindinkább a szuverenitás követelése, a lakosság ezt nem érzi akkora problémának.

A harmadik helyen a munkaerő elvándorlása áll, ám közel ugyanennyien vélekedtek úgy, hogy az uniós tagságnak nincs hátránya. A migráció kezelését pedig kisebb problémának érzik a magyarok, mint 2019-ben.

Az uniós tagsággal kapcsolatos várakozásokról, illetve az EU jövőjével összefüggő kihívásokról is változott a magyarok véleménye az előző felmérésünk óta eltelt öt évben. Amíg 2019-ben azt vártuk leginkább az uniós tagságtól, hogy nőjön a jólét, most már inkább azt, hogy fejlődjön a gazdaság, bár a két cél optimális esetben összefügg. A jóléttel kapcsolatos várakozás lecsúszott a második helyre, ahol két másik válasszal osztozik:

• az egyik, hogy az unió gyakoroljon kontrollt a magyar kormány felett,
• a másik pedig az, hogy ne keveredjünk háborúba, ami az orosz-ukrán konfliktus miatt került az érdeklődés homlokterébe.

A migráció megállítása 5 százalékponttal kevesebbszer szerepelt, mint legutóbb, míg az, hogy maradjunk EU-tagok, 7 ponttal többször. Azok aránya, akik semmit nem várnak az uniós tagságtól, mindössze 2 százalék.

Az EU előtt álló kihívásokkal kapcsolatos vélemények is változtak, elsősorban az ukrajnai háború következtében. Miközben

2019-ben az orosz fenyegetés az ötödik helyen állt a válaszok között, most már az első helyen osztozik a migráció kezelésével (36 százalék).

A pénzügyi stabilitás a harmadik helyre szorult a korábbi másodikról a fő kihívások között.

A klímavédelmet öt éve még a harmadik legfontosabb kihívásnak tekintettük, ma viszont már csak az ötödik. Ezzel szemben az energiabiztonság most 31 százalékot kapott a korábbi 10 százalékhoz képest, így a hatodik helyről feljött a negyedikre.