Nyakunkon a júniusi EP- és önkormányzati választás, már zajlik a hivatalos kampányidőszak. Induló pártból nincs hiány, olyannyira, hogy összesen
vett nyilvántartásba az EP-választásra a Nemzeti Választási Iroda (NVI) – soha korábban nem jelentkezett még ennyi szervezet az uniós voksolásra Magyarországon. A mindenki által ismert szereplők mellett tucatnyi olyan törpepártot is találunk az indulók között, melyek nemigen reménykedhetnek abban, hogy a mandátum közelébe jutnak.
A választási törvény módosításáig a hazai parlamenti választások visszatérő tünete volt, hogy a könnyen megugorható belépési feltételek miatt gyakorlatilag bárki indulhatott, aki bejegyeztetett egy pártot – az így képbe kerülő kamupártok jól dokumentálható módon nem a politikacsinálásért, hanem a zsíros kampánytámogatásért vállalkoztak a megmérettetésre, közülük néhányan a maffia módszerektől sem riadtak vissza.
Az EP-választás előtt azonban nincs állami támogatás, így a motivációkat is máshol kell keresni. Ahogy a 24.hu-nak nyilatkozó választási szakértő elmondta: a törpepártoknak leginkább az önkormányzati választásokra érdemes most koncentrálniuk (feltéve, hogy komolyak a szándékaik), mert mindig lehet egy-egy település, ahol pont az ő egy-két helyi emberük a legaktívabb, a legnépszerűbb jelölt – ellentétben az EP-választással, ahol az idén még az országgyűlésben szereplő pártok egy része sem rúghat labdába.
A cél a parlament. De melyik?
Indulunk az EP-n is? Az érdekes…
– így reagált lapunknak a Szabad Ország Mozgalom (SZOM) pártigazgatója, Lengyel Attila, miután szembesítettük azzal, hogy az ő pártjuk is szerepel az EP-választásra nyilvántartásba vett jelölő szervezetek között. Egy korábbi emailváltás során ugyanis a párt jelezte, hogy csak az önkormányzati választáson indulnak, és egyáltalán nem gondolkodnak Európában, így listát sem fognak állítani – egyebek közt azért sem, mert Magyar Pétert támogatják a versenyben.
A SZOM-nak egyébként komoly tervei vannak: a céljuk, hogy 2026-ban bejussanak a parlamentbe. A pártigazgató elmondása szerint a listaállítással sem lenne gondjuk, könnyűszerrel tudnának állítani mind a 106 körzetben egyéni jelöltet – akár már most is. Bár a párt csak néhány hónapja létezik, a vezetőknek nem új terep a pártpolitika, hiszen a SZOM elnöke, Blazovich Tímea korábban a Földművelők, Gazdálkodók és az Új Élet Rendszerváltó Pártját (FGRP) vezette, 2015-ben adott is egy interjút a 24.hu-nak ebben a minőségében: akkor azt mondta, a 2018-as választásokon le fogja váltani a NER-t,
Nem így történt, a régi párt helyett pedig – indoklásuk szerint a megújulás, a fiatalítás jegyében – azóta lett egy új. A váltás olyan hirtelen történt, hogy a párt Facebook-oldalán még mindig fent vannak az előző formáció, az FGRP logójával ellátott képek és bejegyzések is. Bár a párt 2026-ra időzíti a legjobb formáját, Budapestet már most megszereznék maguknak, főpolgármester-jelöltjük legalábbis van Kajtor Gábor exrendőr, body-builder személyében. Lapunknak elmondták, a bejelentésük óta rendszeresen hívják vitázni Karácsony Gergelyt, Szentkirályi Alexandrát és Vitézy Dávidot is, de egyikük sem áll velük szóba.
A SZOM mellett egy másik kispárt, az Új Magyar Birodalmi Mozgalom is jelentkezett az elmúlt hetekben főpolgármester-jelölttel, a párt elnökét, Ferenczik Róbertet indítanák. A Józsefvárosi Újság 2021-es cikke szerint ő három évvel ezelőtt még az imént említett Földművelők, Gazdálkodók és az Új Élet Rendszerváltó Pártjának alelnöke volt, a hírekbe pedig azért került be, mert lefújta festékszóróval a Mi Hazánk budapesti irodájára kitűzött „Nem lehetünk cigányország” feliratú plakátot. Hogy miért váltak szét az útjaik, nem tudtuk meg, mindenesetre Ferenczik a facebookos tevékenysége alapján egyértelműen a fővárosra koncentrál, nagy tervei vannak, és rendkívül kritikus a város vezetésére ácsingózó elittel szemben. Korábban ő is többször hívta már vitázni a nagypártok jelöltjeit, egy ízben kilátásba helyezte Karácsonynak, Szentkirályinak és Vitézynek, hogy „pórázon végig vezeti őket egész Budapesten”, a kampány nyitányaként pedig kutyatápot helyezett ki a topjelölteknek. A pártelnökhöz csak egy nem funkcionáló email címet kaptunk, így nem tudtunk jobban belemenni a részletekbe, abból a tevékenységből viszont, amit az interneten végeznek, nem úgy tűnik, hogy az ambícióik az országhatáron túlra is nyúlnának.
Ezen a ponton kérdeztünk körbe az összes kispártnál, hogy ténylegesen szándékoznak-e indulni az európai parlamenti választáson – függetlenül attól, hogy egyébként már nyilvántartásba vették őket. Egyedül a Szociáldemokraták Pártja (Szocdemek) és Gémesi György gödöllői polgármester pártja, az Új Kezdet jelzett vissza, és erősítette meg egyértelműen, hogy megcélozzák az EP-t. Előbbi valódi szociáldemokrata jelölteket akar látni a szavazólapokon, és az unión belüli egyenlőtlenségeket számolná fel, utóbbi párt viszont jelezte, hogy bár mindkét választáson jogosultak indulni, csak a megyei közgyűlési listára vették át az ajánlóíveket.
A fentieken túl akad még jó egy tucat párt, amelyek nem válaszoltak a megkeresésünkre, így nem kaptunk első kézből információt az ambícióikról. Ugyanakkor – ha jóhiszeműen állunk a dologhoz – azt is feltételezhetjük, hogy a SZOM-hoz hasonlóan többük is felkerült ugyan a listára, ám kizárólag az önkormányzati voksolást célozták meg, és az EP-választáson nem akarnak indulni.
Törvény és precedens
Ha így van, még csak azt sem lehet mondani, hogy önhibájukon kívül kerültek volna nyilvántartásba, hiszen a jogszabály egyértelműen fogalmaz, ahogy a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételére szolgáló hivatalos nyomtatvány is, amin az szerepel: „A jelölő szervezet nyilvántartásba vétele minden olyan választásra kiterjed, amelyen a szervezet jelölő szervezetként indulhat” – tehát, ha egy formáció pártként van bejegyezve, automatikusan felkerül az összes, június 9-én megrendezendő választás palettájára, így az EP-re kandidáló szervezetek közé is, függetlenül attól, hogy akar-e ott indulni. Erre rímel a választási törvény vonatkozó paragrafusa is, mely szerint „ha több általános választást azonos napon kell megtartani, azokat egy eljárásban kell lebonyolítani.” Ennek kapcsán a Nemzeti Választási Iroda azt közölte lapunkkal, hogy az egyaránt június 9-ére kitűzött, a törvény által tehát együtt szabályozott európai parlamenti, helyi önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati választásokat közös eljárásban tartják, a közös eljárásnak pedig a jelölő szervezetek nyilvántartásba vétele is részét képezi. „A jogszabályi környezet bárki számára megismerhető, a jelölő szervezetek ennek megfelelően kérték nyilvántartásba vételüket” – érvelt lapunknak az NVI a kiírás egyértelműségével kapcsolatban.
Arra viszont még nem volt példa korábban Magyarországon, hogy egy napon rendezzék az EP- és az önkormányzati választásokat is, melyek – jellegükből és az eddigi alkalmakból fakadóan – értelemszerűen egymástól független események, nem magától értetődő tehát, hogyha egy párt az utóbbin akar indulni, akkor az előbbire is bejegyezteti magát.
Az NVI szerint ugyanakkor nincs ezzel baj, sőt a több választáson is indulni szándékozó pártok számára kifejezetten előnyös ez az eljárás, mert így elegendő egy alkalommal bejelenteni és nyilvántartásba venni a szervezetet. Arra a kérdésre, hogy szenvedhet-e kárt egyes, jószándékú kispártok hitelessége azáltal, hogy papíron nekiveselkednek egy választásnak, aztán kiderül, hogy azon egyáltalán nem áll szándékukban indulni, a választási iroda azt közölte: „a jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vétel feltétele a további eljárási cselekményeknek, de a nyilvántartásba vett szervezet nem köteles jelöltet vagy listát állítani, nem köteles kampánytevékenységet folytatni, nem köteles semmiféle választási cselekményt végezni”,
„A kérdéskör speciális kommunikációját nem tartjuk szükségesnek, mivel az érintettek a jelölő szervezet bejelentésére szolgáló P5 jelzésű nyomtatvány kitöltése során értesültek a fentiekről, illetve mivel a választásokon indulni szándékozó jelölő szervezetek nyilvántartásba vétele már megtörtént, és panasz, megkeresés e tárgyban a Nemzeti Választási Irodához nem érkezett” – zárta rövidre a témát a NVI.
És a kamu- és törpepártok?
Az imént jóhiszeműek voltunk, most azonban egy pillanatra szemléljük kritikusan a választásokra összegyűlt törpepártokat. Mivel állami támogatások hiányában a hagyományos kamupártos indíték ebben az esetben nem merül fel, máshol kell keresni a rekordlétszám okát.
A motiváció jellemzően politikai lehet. Hatása az eredményre csak azoknak lesz, akik felkerülnek a szavazólapra, de ebből is tíz felett várható most. Várhatóan nagyobb lesz a képviselethez nem jutó szavazatok aránya, mint bármelyik korábbi választáson
– hűtötte le a kedélyeket lapunk kérdésére Tóka Gábor választási szakértő, a Vox Populi választási kalauz szerkesztője. Szerinte most egyébként is nagyon nehéz szavazatarányokat jósolni. Egyrészt azért, mert kevés a közvélemény-kutatás, és „ezek zöme is propagandaként jelenik meg”, másrészt azért, mert óriási a felbolydulás most a választónépességben, „nagyon nagy változásban van a pártrendszer, nagyon illékonyak a pillanatnyi pártpreferenciák.” És valóban, a különböző kutatások azt mutatják, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt megjelenése önmagában is annyira megkavarta az erőviszonyokat, hogy a korábbiaknál sokkal kevésbé egyértelmű, kitől vehet el szavazatokat egy törpepárt – már ha elvesz egyáltalán bárkitől.
Alighanem a pártrendszer mély válságát és ezáltal az új pártok belépésének kivételesen jó esélyét érzékeli most egy-két komolyabb új párt mellett néhány túlzott önbizalmú gittegylet is
– elmélkedett a választási szakértő. De használható-e a „gittegylet” fogalma a kamupárt szinonimájaként? A köznyelvben a kamupárt jelzővel azokat a szerveződéseket illetik, amelyek nem azért indulnak el egy választáson, mert részt akarnak venni a képviseleti demokráciában. Ám természetesen nem minden törpepárt kamupárt.
Az észrevehetetlen támogatottságú pártok között akadnak olyan, történelemmel és némi bázissal rendelkező formációk, mint például a MIÉP, a Liberálisok vagy a Munkáspárt, amelyek régóta indulnak választásokon, csak éppen nem érnek el értelmezhető eredményt, de olyanok is, mint például az EP-n egyaránt nyilvántartásba vett, Gattyán György féle Megoldás Mozgalom (amely annyiban kilóg a sorból, hogy a tavalyi parlamenti választáson elérte az 1 százalékos küszöböt, így állami támogatásra is jogosult), illetve a fideszes országgyűlési képivselőhöz, Szatmáry Kristófhoz köthető Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártja Vállalkozók Pártja, melyeknek az elsődleges céljuk nem a politizálás – de nem is a meggazdagodás.
Kamupártok azok, amelyek nem folytatnak érdemi politikai tevékenységet. Például a Megoldás Mozgalom vagy Gődény György sem szerveznek nyilvános eseményeket, kampányt, nem fogalmaznak meg politikai üzeneteket. Természetesen vannak olyan – e meghatározás szerint – nem kamupártok, amelyeknek sok politikusát szintén a köz- és magánpénzek megdézsmálásának a szándéka motiválja, de a kamu lényege nem a bűnözői hajlam, hanem hogy nyomokban sincs politikai tartalom vagy szándék
– definiálta lapunknak a fogalmat a szakértő, és e kategorizálása szerint egy kalap alá vehető Gattyán György szervezete és az olyan pártok is, amelyeknek alig egy tucat lájkolójuk van a Facebookon, ennek ellenére indulnak a választáson. Ilyenekből sincs épp hiány, és éppen ez indokolja azt, hogy ne csak a választási törvény hiányos ismeretével magyarázzuk, hogy ismét több tucat, lényegében senki által nem ismert formáció jegyeztette be magát egy választás előtt.
- A megkérdőjelezhető szándékú formációk között találjuk a Seres Mária kamupárthálózatának szerves részét képező Civil Mozgalmat, ami legutóbb 2018-ban indult választásokon. A Facebookon alig 700-an követik őket, az oldal 2017 óta nem frissült, a honlapjuknak nem találtuk nyomát, az üzenetünkre nem válaszoltak.
- Seres neve egy másik itt induló párt kapcsán is ismerős lehet: férjével, Stekler Ottóval együtt 2022-ben a Normális Élet Pártjának (NÉP) listáján tűntek fel, amit Gődény György vezetett. Próbáltuk kideríteni, hogy mik a párt kilátásai az idei voksolásokon – ha már kérték a nyilvántartásba vételüket –, de nem reagáltak lapunk megkeresésére.
- A fentiekhez hasonlóan nevet szerzett már magának a Vállalkozók Szövetsége a Reformokért párt elnöke, Baldauf Aladár is, akiről 2015-ben írtuk, hogy már öt évvel korábban is azzal került be a hírekbe, hogy kamugyanús pártokat jegyzett be a választások előtt, és Fásy Ádámot jelölte volna miniszterelnöknek.
- A Közösen Építő Polgárok Pártja (Képpárt) a holnapján feltüntetett szűk mondanivaló szerint „teljesen újra értelmezné a politizálást”, és az a cél, hogy mindenki politizáljon. Az Összefogás a Civilekért Párt (OCP) oldalán azt írják, hogy „természetesen szeptemberben mi is kampányolni fogunk”, a júniusi EP-választásokkal kapcsolatban pedig csak annyit ígértek, hogy hamarosan bemutatják a jelöltjeiket. A Középút és Értelem Pártjának és a Baloldali Kör Pártnak nem leltük nyomát az interneten, így a kérdéseinket sem tudtuk eljuttatni hozzájuk. A Tea Párt történetéről és politikai elszántságáról pedig a HVG írt hosszabban öt évvel ezelőtt.
- Ott van még a Nemzetegyesítő Mozgalom, ami öndefiníciója szerint nem egy újabb „megosztószervezet vagy bizniszpárt”, és amelynek a honlapján ugyan rengeteg, a választással kapcsolatos adminisztratív dokumentum található, az nem nagyon derül ki, hogy mivel foglalkoznának az Európai Parlamentben. A megkeresésünkre ők sem reagáltak.
- A Rómajó párt a holnapján található információk alapján kétséget kizáróan létezik és cselekszik is. Rendszeresen gyűjtenek adományt hátrányos helyzetűeknek, emellett több alkalommal szerveztek ételosztást is. És ott van még az Ujhelyi Sándor féle Új Alternatíva, ami az előbbiekhez képest komolyabb, közélettel ténylegesen foglalkozó szereplőnek tűnik.
Mellettük pedig ott szerepelnek a listán a mindenki által ismert szereplők a parlamentből, azon túlról pedig a Kétfarkú Kutya Párttól kezdve Vona Gábor pártján át egészen Magyar Péterig és a Tisza Pártig egy sor formáció, amely valóban politizál.
