Döntött az Alkotmánybíróság a kastélytörvényről, amit még decemberben fogadott el a parlament, de Novák Katalin köztársasági elnök aláírás helyett alkotmányossági vétóval élt és felülvizsgálatra a taláros testület elé küldte a jogszabályt – szúrta ki az index.hu. Az Alkotmánybíróság megalapozottnak ítélte Novák aggályait, ezért a megadott szempontokat figyelembe véve újra kell tárgyalni a javaslatot.
Az Alkotmánybíróság szerint az Alaptörvény és a nemzeti vagyonról szóló törvény garanciális rendelkezéseire tekintettel a jogalkotónak figyelemmel kell lennie a nemzeti vagyon védelmével kapcsolatos állami érdekekre, valamint ezzel összefüggésben a nemzeti vagyonnal való felelős és átlátható gazdálkodás követelményeire is.
Az AB felhívta az Országgyűlés figyelmét, hogy a jogalkotás során
- egyértelművé kell tennie, hogy tételesen mely vagyontárgy eshet a szabályozás hatálya alá, és hogy ki szerezhet jogosultságot a megszerzésére,
- meg kell határoznia, hogy a jogviszony alatt milyen jogok illetik, és milyen kötelezettségek terhelik a jogviszonyban szereplő jogalanyokat, és a jogviszony megszűnését követően mi a nemzeti vagyon tárgyának sorsa,
- továbbá alkotmányos elvárás, hogy a tulajdonszerzéssel kapcsolatos pályázatok nyilvánosak legyenek.
A kastélytörvénnyel Lázárék tulajdonképpen egy kastély-örökbefogadási programot indítottak volna azzal, hogy „nagy magyar vállalatoknak, az OTP-nek, a Molnak, a Richternek és más nemzetközi háttérrel is rendelkező vállalatoknak felajánlják, hogy néhány megmentésre érdemes kastélyt fogadjanak örökbe”.
