Nem könnyű nekem elkezdeni ezt a beszédet, mert nagyon vegyesek az érzéseim – Karsai Dániel első szavai voltak ezek a mai strasbourgi, Emberi Jogok Európai Bíróságon.
Mi is megírtuk, hogy november 27-én és 28-án tárgyalják az alkotmányjogásznak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtott kérelmét, amellyel az a célja, hogy lehetővé váljon az ALS és az ehhez hasonló betegségekben szenvedők számára az eutanázia. A tárgyalás első napján szakértőket hallgatnak meg, 28-án pedig a nyilvános tárgyalásra kerül sor.
Karsai a nyilvános tárgyaláson azt mondta az rtl.hu tudósítása szerint:
Először is rendkívül megtisztelő számomra, hogy itt lehetek és részt vehetek a párbeszédben az egyik legalapvetőbb emberi jogi ügyről. De sajnálatosan ez az ügy alapvetően a saját életemről szól: gyakorlatilag élet, és méltóságteljes halál kérdése.
Hozzátette:
Nem meglepő, hogy ebben a helyzetben volt egy álmom. Azt álmodtam, hogy a nyolcvanadik születésnapomat ünnepeljük. Minden családtagom és barátom eljött hozzám. Focimeccset néztünk és bort ittunk. Beszélgettünk politikáról, fociról és az élet más dolgairól. A szívmelengető estét követően lefeküdtem. Álmomban békésen eltávoztam, mosollyal az arcomon. Aztán felkeltem és szembesültem a rideg valósággal. Csak 46 éves vagyok, és ALS-em van. Ez mozgásképtelenséggel, és másoktól való függéssel jár.
Stánicz Péter, aki a bíróságon Karsai Dánielnek nyújt jogi képviseletet, elmondta, hogy Magyarországon akár öt évre is börtönbe kerülhet, aki segít egy életvégi döntés végrehajtásában, akár passzívan is. Karsai szerint a mostani magyar szabályozás diszkriminatív, megsértik alapvető emberi jogait. A nemzetközi jogfejlődés ezzel ellentétes: öt ország már teljesen, több másik pedig részlegesen engedélyezte az eutanáziát – olvasható az rtl.hu tudósításában.
A tárgyalás után tartott sajtótájékoztatón Karsai Dániel elmondta, hogy a hétfői tárgyalás és szakértői meghallgatás zártkörű volt, így arról szinte semmit nem árulhatnak el, de azt igen, hogy négy és fél órán át tartott, a bíróság alaposan körbejárta a kérdést. A keddi tárgyaláson a jogász szerint mindkét oldalról – az övéről és a kormány oldaláról is – elhangoztak a legfőbb érvek, és sok kérdést tettek fel a bírók, ez is azt mutatja, hogy komolyan veszik az ügyet.
Januárban újabb észrevételeket tehetnek különös tekintettel a harmadik félként beavatkozók által elmondottakra, a szakértők véleményére és a tárgyaláson elhangzottakra, majd valamikor a döntés is megszületik az ügyben. Hozzátette, hogy Európában az eutanáziáról már húsz éve folyik vita, és számos államban be is vezették. Karsai a holland gyakorlatot említette, számára úgy tűnik, hogy ott tényleg működik ez a jogintézmény, és megoldja sok ember szenvedését. A kormány sem tudott felhozni olyan botrányos ügyet, ami ellene szólna.
Frissítés: a mai strasbourgi per után az Igazságügyi Minisztérium azt közölte, hogy Magyarországon az eutanázia nem engedélyezett és nem is kívánjuk legalizálni.”Határozott az álláspontunk, és elfogadhatatlannak tartunk minden olyan döntést, törekvést, ami emberi élet kioltását lehetővé teszi más számára” – áll a minisztérium közleményében. Hozzáteszik: a magyar kormány a bírósági eljárásban azt az álláspontot képviseli, hogy az alaptörvény II. cikke és az Emberi Jogok Európai Egyezményének 2. cikke is biztosítja az élethez való jogot. Ezzel szemben sem az alaptörvény, sem a nemzetközi jog előírásai, így az egyezmény sem biztosítják a halálhoz való jogot. “A méltóság kiteljesedése és annak megtartása nem politikai vagy világnézeti kérdés, hanem alapjog. A mi álláspontunk, hogy nem kerekedhet felül az élet szentségén. Az élet védelme elsődleges a keresztény kultúrában, így Magyarországon is. Az életről történő lemondás, az eutanázia számtalan visszaélésre is lehetőséget ad. Az emberi élet szent és sérthetetlen, mely értékrendünket az Alaptörvényünk is tükrözi. Álláspontunk határozott: senki, semmilyen indokból nem veheti el más életét” – hangsúlyozza a közlemény.