Miközben Kocsis Máté szerint a déli határnál rendszeressé váltak az erőszakos, fegyveres támadások, Szlovákia pedig a Magyarországon át menekülők áradatával nem bír el, Európa-szerte nő a migrációs nyomás, derül ki az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal hónapról hónapra közzétett adatsorából.
A 2023. augusztusi jelentés egyik fő megállapítása, hogy az elmúlt egy évben minden hónapban meghaladta a 80 ezret a benyújtott menedékkérelmek száma az uniós tagállamok, Norvégia és Svájc területén, amire a 2015-2016-os menekültválság óta nem volt példa. A tendencia pedig növekvő, ugyanis a nyár utolsó hónapjában már ismét közel 100 ezer menedékkérelmet adtak be, ez 18 százalékos növekedés az előző esztendő azonos időszakához képest.
És ebben nincsenek benne azok, akik illegálisan lépnek be az unió területére, továbbá az a 4,2 millió ukrán állampolgár sem, aki menekültstátuszt kapott az unió területén. A hivatalos adatok szerint közülük lakosságarányosan Csehország fogadta be a legtöbb embert: 1000 cseh lakosra 35 ukrán menekült jut.
A harmadik országból érkező menekültek esetén továbbra is a szíriaiak és az afgánok nyújtják a legtöbb menedékkérelmet, csak augusztusban 18 ezer szír állampolgár folyamodott védelemért, ez 53 százalékos növekedés tavaly augusztushoz képest. A két nemzet tagjai viszont még így is csak a negyedét teszi ki az összes menedékkérelmet benyújtónak.
Csak Irakból érkezett kevesebb menedékkérő
A harmadik legtöbb menedékkérelmet a törökök adták be az elmúlt egy évben. Amíg a 2022 augusztusát megelőző 12 hónapban 37 ezren kértek menedékjogot, az ezt követő egy évben már több mint dupla ennyien, körülbelül 79 ezren.
Nagy számban áramlanak a venezuelaiak és a kolumbiaiak is Európába. A venezuelai menedékkérők száma 43 ezerről emelkedett 64 ezerre, a kolumbiaiaké pedig 39 ezerről 60 ezerre egy év alatt.
Ugyanez igaz Perura is, ahonnan a vizsgált időszakokban a duplájára, 10 ezerről 20 ezerre nőtt a beadott menedékkérelmek száma.
Közös a három dél-amerikai ország menekültjeiben, hogy 85–90 százalékos arányban Spanyolországban telepednének le, sokan közülük eleve spanyol szülők leszármazottai, akik az 1950-es, 1960-as években emigráltak.
A menedékkérők származási országainak top 10-es listáján sorrendben még Banglades, Pakisztán, Marokkó, Georgia (Grúzia) és Irak szerepel. Szembetűnő, hogy egyedül az irakiak esetében volt egy év alatt visszaesés az előző 12 hónaphoz viszonyítva (31 ezerről 26 ezerre csökkent a menedékkérők száma). A statisztikákban megemlített származási országok közül mindegyik másikban is növekedett az Európába érkező menedékkérők száma, így az egyiptomiaké, az irániaké, a szomáliaiaké, a guineaiaké, az elefántcsontpartiaké, az eritreaiaké, a kongóiaké és a palesztinoké is
Az Európában menedéket kérő oroszok száma pedig megmásfélszereződött, 10 ezerről 25 ezerre ugrott, gyaníthatóan szintén az Ukrajnával folytatott háború miatt.
Németország még mindig a fő célpont
Ami a célországokat illeti, továbbra is Németországban adják be a legtöbb menekültkérelmet, csak augusztusban 30 ezret, ami az összesnek a 30 százaléka. Ez több, mint a Franciaországban (12 ezer) és Spanyolországban (13 ezer) beadott kérelmek száma összeadva. Olaszország 10 ezer menedékkérelmet regisztrált egyetlen hónap alatt, és így a már említett négy ország összesen a leadott kérelmek kétharmadát tudhatja magáénak.
Év per év alapon vizsgálva is hasonló a helyzet:
- Németországban 61 százalékkal,
- Spanyolországban 39 százalékkal,
- Olaszországban 60 százalékkal,
- Görögországban pedig 120 százalékkal nőtt a menedékkérők száma.
Az alábbi térképen az látszik, hogy melyik országban mennyi menedékkérelmet regisztráltak 2023 augusztusában, ami cikkünk írásakor a legfrissebb adat. A kép ugyanakkor nem teljes, mert Csehország és Magyarország nem szolgáltat adatot a szervezetnek.
2017-es rekordszinten járunk
2023. augusztus végén még mindig 590 ezer menekültkérelem várt elsőfokú elbírálásra az uniós tagállamok, valamint Norvégia és Svájc területén, ami 13 százalékos növekedés egy év alatt még úgy is, hogy Spanyolországból nem áll rendelkezésre friss adat. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal becslése szerint a spanyol adatokkal együtt meghaladhatja a 720 ezret is azoknak a száma, akik a menedékkérelmük jóváhagyására várnak.
Jelenleg 96 ezer szíriai és 73 ezer afgán állampolgár vár arra, hogy állást foglaljanak a menedékkérelmeikkel kapcsolatban. Túl sok jóra ugyanakkor nem számíthatnak: a jóváhagyó határozatok aránya az unióban minimális mértékben ugyan emelkedett, de még így is csak 44 százalék, tehát nagyjából csak minden második menedékkérelmet fogadnak el a tagországok.
