A türk államok nagyon jó lehetőséget kínálnak arra, hogy hidat képezzenek Kelet és Nyugat között – jelentette ki Szijjártó Péter Isztambulban annak kapcsán, hogy szerinte a háború miatt a régi ellátási útvonalak elakadtak, megsemmisültek, emiatt pedig új kapcsolatokra, új utánpótlási útvonalakra van szükség.
A külügyminiszter a Bloombergnek ezzel összefüggésben közölte, hogy aláírtak egy új gázszerződést Törökországgal, így a jövő év elején 275 millió köbméter gázt fogunk vásárolni Törökországtól. A politikus hozzátette, hogy a világ egyik legnagyobb infrastruktúra építő vállalata egy török cég, ami „Gülermak úr tulajdonában van – akivel épp most találkoztam –,
stratégiai együttműködést fognak kialakítani a legnagyobb magyar vasútépítő céggel.
Márpedig, ha ők a kapacitásaikat egyesítik, összeadják, akkor igazán nagy és fontos szereplői lesznek az egész európai vasútépítési piacnak – mondta.
Szijjártó más mellett kitért arra is, hogy az állami nyomda nemrég nyomtatott ki félmillió útlevelet a török állampolgárok számára, illetve hogy Európa egyik legnagyobb energiaital-gyártója, a HELL jelenleg mintegy 19 millió doboz energiaitalt ad el a török piacon.
A fideszes politikus kifejtette unióellenes érveit is, szerinte „az Európai Unió nagyon képmutató, … igazságtalan”, alaptalan és elfogult támadások és vádaskodások tapasztalhatók például Recep Tayyip Erdogan török elnök ellen is. – Azzal vádolták az európai politikai diskurzusban, hogy nem demokratikus, akárcsak minket – nyilatkozta Szijjártó, aki szerint nagy előny a török és a magyar oldalon, hogy a politikai rendszerek stabilak, a vezetőket tisztelik.
Amikor a vízumliberalizációról, -könnyítésről és a vámunió modernizálásáról van szó, a magyar kormány amellett érvel, hogy mindkettő valósuljon meg gyorsabban. A politikus szerint azért is támogatják az Európai Unió bővítését, hogy az Európai Uniót erősebbé tudják tenni, ehhez pedig nagyobbá kell válnia úgy, lehetővé tesszük új tagállamoknak a csatlakozást (a NATO bővítése kapcsán a jelek szerint némileg más megfontolások érvényesülnek – a szerk.).
Szijjártó úgy látja, hogy Magyarországon 2010 óta jobboldali, konzervatív, hazafias, kereszténydemokrata kormány van, Brüsszelben pedig a nemzetközi liberális fősodor dominál, és folyik egy vita az Európai Unió jövőjéről is. Itt arról beszélt, hogy az unióban szerinte „valami olyasmit szeretnének létrehozni, mint az Európai Egyesült Államok”, az Orbán-kormány azonban ennél szuverenistább, az EU pedig úgy lehet erősebb, ha a tagállamokat erőssé teszik.
A külügyminiszter kitért az ukrajnai háborúra, kifejtve, hogy álláspontjuk egyedülálló, mert a lehető leghamarabbi békét szorgalmazzák, az ottani magyar kisebbség miatt is. – Tűzszünet, béketárgyalások, békekötés – Szijjártó szerint ezen menetrend szerint kell eljárni. Kifejtette, „a béketárgyalások körülményei ma sokkal rosszabbak, mint tegnap voltak, de még mindig jobbak, mint holnap lesznek”.
Szijjártó Péter a kérdésre, hogy „mennyire fontosak a kapcsolataik Oroszországgal?”, ezt felelte: „Nézze, számunkra ez nagyon fontos és elengedhetetlen”.
Ennek oka pedig az, hogy az energiaimportunk nagy része még mindig Oroszországból származik, mint mondta: „A fizika miatt”. A források és csővezetékek miatt. A politikus bírálta Horvátországot a kőolaj-kereskedelemben tanúsított magatártása miatt: „Mondok egy példát. Ha elvágjuk a kőolajvezetéket például Oroszországból, akkor marad a Horvátországon áthaladó vezeték, amelynek sokkal kisebb a kapacitása, és nem tudna ellátni minket és Szlovákiát sem, amelyet most szintén Oroszország lát el.
Mit tettek a horvátok? Ahelyett, hogy növelték volna a kapacitást, megemelték a tranzitdíjat. Így lehetetlenné tették számunkra azt, hogy legalább a reményünk megmaradjon a diverzifikációra.
Szerinte ugyanez a helyzet a gázzal is. – Ha leállítjuk a szállítást a Török Áramlat gázvezetéken, akkor a többi bejövő vezeték nem tud ellátni minket. Ez ilyen egyszerű. Nem is beszélve a nukleáris projektünkről. Tehát amikor azokról a területekről van szó, amelyeket nem érintenek a szankciók, normális módon folytatjuk az együttműködést, mert ez a mi nemzeti érdekünk – mondta a külügyminiszter.
A gáz- és kőolaj piac előtt álló kihívásokról ebben a cikkünkben írtunk részletesen:
