– derül ki az Ipsos napokban közzétett globális felméréséből. Az eredmény ugyanakkor a politikusok számára akár sikerként is elkönyvelhető, ugyanis egy év alatt pár százalékponttal nőtt a beléjük vetett bizalom.
Mielőtt azonban ezzel részletesebben foglalkoznánk, nézzük általánosságban az eredményeket. A kutatásban részt vevő országok többségében az első helyen az orvosokat jelölték meg, amikor arra kellett válaszolni, hogy melyik szakma képviselőit tartják a legmegbízhatóbbnak. A második helyen a tudósok, majd tőlük lemaradva a tanárok és a katonák következnek, bár akadtak olyan országok, ahol két szakma is az első helyre került.
Ez az eredmény összességében megegyezik a 2021. októberi felmérés tanulságaival, a számok azonban visszaestek: míg tavaly Nagy-Britanniában az orvosok még 72 százalékos említést kaptak, idén már csak 66 százalékosat. A magyarok 2021-ben 66 százalékkal hozták az első helyre a tudósokat, idén azonban már 53 százalék is elég volt ehhez – a második helyen hazánkban a tanárok állnak 52 százalékkal, a harmadik helyen pedig az orvosok 40 százalékkal.
Amikor a különböző szakmákat 1-től 5-ig tartó skálán kellett értékelni a megbízhatóság alapján, ahol az ötös a legrosszabb, az egyes pedig a legjobb értékelés volt, ez a három csoport kapta a legtöbb 1-est és 2-est. Ezzel szemben a legtöbb 4-es és 5-ös a politikusoknak, a kormánytagoknak és a reklámosoknak jutott. A leginkább megosztónak talán a bírók és a rendőrség munkája tekinthető, ezekben a csoportokban ugyanis elég közel volt a rossz és a jó értékelések aránya.
a legtöbb rossz jegyet pedig Peruban, Argentínában és Chilében. A többiekhez képest ugyanakkor kiugróan jó eredményt értek el a politikusok Dániában és Indiában: előbbi lakosai 21 százaléknyi, utóbbié pedig 28 százaléknyi jó jegyet adtak az érintetteknek.
Az előző évhez képest változás, hogy Magyarországon 3 százalékponttal nőtt a jó értékelések aránya és ugyanennyivel csökkent a rosszaké, vagyis úgy tűnik, hogy hibahatáron belül kicsit nőtt a politikusokba vetett bizalom. A globális átlag akkor 62 – 10 százalék volt a rossz értékelések javára, most ez az arány 64 – 12 százalék.
Az újságírókkal szembeni bizalom globális szinten és Magyarország tekintetében is romlott. Míg tavaly az összes résztvevő országban átlagosan 34 százalék adott 4-est és 5-öst az újságíróknak, addig idén már 38 százalék, míg a jó jegyek aránya nagyjából változatlan maradt.
míg a pozitív értékelések aránya 11-ről 9 százalékra esett vissza. Ez azt is jelenti, hogy az összes résztvevő ország közül hazánkban mérték a legnagyobb arányú bizalmatlanságot az újságírókkal szemben, megelőzve Törökországot 8 százalékponttal.
Ahogy tavaly, úgy idén is összehasonlítottuk a felmérésben részt vevő két visegrádi ország, Magyarország és Lengyelország eredményeit. A legmegbízhatatlanabbnak tartott szakmák közül az első két helyen nincs eltérés, mindkét országban a politikusok és a kormánytagok kapták ezt a címet. A harmadik helyen ugyanakkor Magyarországon az újságírók, Lengyelországban pedig a papok és lelkészek találhatók. A lista legvégén is ugyanaz a hármas szerepel, mint a legmegbízhatóbb csoportok: az átlagos emberek, a tudósok, illetve az orvosok.
